<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Főszerkesztői jegyzet arról, hogy a történelem talán legellentmondásosabb, még a 2002-es dél-koreainál is kétesebb megítélésű labdarúgó-világbajnoksága kezdődik vasárnap Katarban. Amely szokatlan felvezetőjeként a Netflixen műsorra tűzött, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA korrupciós botrányait taglaló dokumentumsorozatban néhány képsor erejéig Budapest is látható – méghozzá olyan színben, amely cseppet sem javítja az amúgy sem túl rózsás országimázsunkat. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről.

Rendhagyó módon ezúttal nem a mögöttünk hagyott egy hét történéseit tűzöm klaviatúravégre. De nem azért, mintha nem lenne miről írni. Hiszen – az Orbán-kormányoktól meglehetősen szokatlan módon – már fél év után minisztercserére került sor (e téren a negatív rekordot Boros Imre tartja, aki 2001-ben mindössze 38 napig (!) állt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élén), miközben maga a kormányfő ismét nekiment a brüsszeli szankcióknak, megint csak azt elfeledve közölni rádiós hallgatóságával, hogy eddig azokat mind egy szálig megszavazta.

Akár nem is igényelne különösebb magyarázatot, hogy most miért is írok egy még előttünk álló eseményről, hiszen jelen cikkem tárgya nem más, mint a labdarúgó-világbajnokság, amely az olimpia után a földkerekség legnagyobb jelentőségű sportseregszemléje.

A tekintetben azonban már nagyon is beleillik szokásos heti visszatekintésünk profiljába ezen írásom, hogy annak apropóját az a négy részes, FIFA Uncovered című mini dokumentum-sorozat adta, amelyet a Netflix a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA botrányairól készített, s amelyet tizenegy nappal a kezdő sípszó előtt tett elérhetővé az előfizetői számára.

Már az ritkaságszámba megy, hogy a kiemelt érdeklődéssel várt focitornát nem a hagyományos módon, azaz a vb-k 1930 óta íródó történetében eddig lebonyolított 21 bajnokság legérdekesebb történéseit, pozitív és negatív csúcsait, gólkirályait stb. eleveníti fel, hanem azzal foglalkozik, milyen korrupció jellemzi – ahogy az a sorozat elején elhangzik – a földkerekség legnépszerűbb sportágának szervezetét irányító, dollármilliárdok sorsáról döntő FIFA-t. 

Az amerikaiakkal szemben a katariaknak állt a zászló. Fotó: Depositphotos
Az amerikaiakkal szemben a katariaknak állt a zászló. Fotó: Depositphotos

Az ügy súlyát jelzi, hogy 2015. május 27-én az akkori amerikai igazságügy-miniszter, Loretta Lynch jelentette be, hogy az FBI kiterjedt nyomozása – amelyet nem titkoltan az az értetlenség ihletett, hogyan halászhatta el Oroszország Anglia elől a 2018-as, Katar pedig az USA elől a 2022-es vb rendezési jogát – eredményeként 14 magas rangú tisztségviselőt tartóztattak le korrupció és vesztegetés vádjával. 47 pontban emeltek vádat ellenük, egyebek mellett zsarolás, csalás és pénzmosás gyanúja miatt, amelyek több mint két évtizeden át történhettek. Ezek szerint kenőpénzeket fogadhattak el a televíziós és hirdetési jogokért, valamint azért, hogy ki vehessen részt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vezetésében, amely hivatott dönteni egy-egy vb rendezéséről.

Olyan dolgokkal vádolták meg a FIFA-t, amelyeket leginkább a maffiától vagy egy mexikói drogkartelltől várna az ember – érzékeltette a The New York Times újságírója.

Ám mintha mi sem történt volna, a FIFA elnökét, Sepp Blattert néhány nappal később újjáválasztották, immár ötödszörre. Ő ugyanis nem volt a letartóztatottak között, ami egy ilyen horderejű ügy kapcsán azért felettébb furcsa, mert aligha életszerű az, ha valaki csaknem negyedszázadon keresztül elnökölhet úgy egy szervezetet, hogy nem tud róla, milyen törvénytelenségek történnek abban.

A letartóztatásokat követően néhány nappal Blatter mégis megbukott, méghozzá amiatt, hogy kiderült, 2011-ben 2 millió svájci frankot fizetett Michel Platininek, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) akkori vezetőjének azért, hogy az egykori francia focizseni ne induljon ellene a FIFA elnökválasztásán. A kenőpénzről írásos bizonyíték volt – a mai napig ez az egyetlen papíros, ami feketén-fehéren igazolja Blatter korruptságát.

Ennek ellenére Blattert és Platinit az amerikai igazságügyi minisztérium soha nem vádolta meg bűncselekmény elkövetésével, a svájci bíróság pedig idén májusban felmentette őket, mindössze annyi lett a büntetésük, hogy 2028-ig eltiltották őket a FIFA-ügyeiben való részvételtől, valamint bárminemű futballtevékenységtől. Az USA pedig 2021-ben, miután több mint 50 embert megvádoltak, bejelentette, a FIFA „korrupció áldozata” és 201 millió dollár kártérítést kap...

„A vb tehát vasárnap elkezdődik Katarban, miután a szervezőkről lepergett minden vád, amit csak fel tudtak hozni ellenük. Az viszont tény, azért nyerték el a rendezést, mert gazdagok, a pénz miatt rendezhetnek vb-t. A diktátorok a propaganda eszközeként használják a sportot” – vonják le a következtetést a Netflix által megszólaltatottak. Ahogy tette azt Hitler 1936-ban a berlini olimpián, Jorge Videla argentin elnök az 1978-as, vagy Putyin a 2018-as hazai rendezésű vb-ken. 

Nemcsak utólag hátborzongató – egyúttal nem túl bíztató –, ahogy Blatter utódja, Gianni Infantino a négy évvel ezelőtti focitorna megnyitóján fogalmazott: „a világ egy szívélyes, vendégszerető Oroszországot lát majd, amely nyitott a világra”. Hiszen akkor már négy évvel voltunk a Krím-félsziget orosz megszállása után.

„Ha azt kérdezik, hogy megszűnik-e a korrupció a FIFA-ban, kérdezzék meg, hogy megszűnik-e a világon. Ám, ahogy a dolgok most állnak, ez kizárt” – Guido Tognoni, Blatter volt tanácsadójának szavai a hazai füleknek azért sem lehet kellemes, mert Brüsszel egyebek mellett épp korrupciós gyanú miatt jegeli már jó ideje a Covid után a 27 EU-tagország számára összeállított Helyreállítási Alapból Magyarországra jutó eurómilliárdokat.

S ha már kis hazánk. Sajnos az sem tesz jót az országimázsunknak, a világ rólunk kialakult képének, hogy még ebből a filmből sem sikerült kimaradnunk. 2012-ben ugyanis éppen Budapesten emelték be a FIFA végrehajtó bizottságába azt a Jeffrey Webbet, aki Kajmán-szigeteki bankárként a karibi térség labdarúgó szövetségnek, a CONCACAF-nak volt az elnöke, s akit később szintén meggyanúsítottak korrupcióval. 

Miközben látjuk, ahogy Csányi Sándor, még a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztségében házigazdaként kalauzolja a Budai Várban rendezett fogadáson Sepp Blattert (az OTP-vezér 2018 óta immár a FIFA, emellett 2019-től az UEFA alelnöke is), halljuk Alexandra Wrage, a FIFA korábbi szervezetirányítási tanácsadójának szavait:

„A kongresszus egy roppant furcsa esemény volt, Mérhetetlen fényűzés, hosszú báli ruhákba öltöztetett nők, akik csak álltak mereven, biodíszletként. Nyomasztó volt az egész”.

Majd a nemcsak a FIFA-ra vonatkoztatható kijelentés is elhangzik:

„Ki ne élvezné ezt az életstílust? A kérdés csak az, hogy ki mit hajlandó megtenni érte”.