Káprázatos, arab fejfedőre (gahfija) hasonlító, minden igényt kielégítő stadion. Még a stadion mellé ültetett fák is az arénával harmonizáló formájú és színű dézsákból nőnek ki, igaz, elsétálni nem lehet mellettük – ott ugyanis még építési terület van. Káprázatos gyepszőnyeg, közeli lelátók, 21. századi fociszentély. Fényjáték, tűzijáték, katonazenekar, ünnepség: október végén a 2022-es világbajnokság ötödik helyszíne, az al-Thumama Stadion is megnyitotta kapuit. Még a nézőszám is kiemelkedő volt: negyvenezer szurkoló látta, hogy a napokkal később a Barcelonához aláíró Xavi által irányított al-Szadd tizenegyesekkel legyőzi az al-Rajjant.
Épül a Luszail Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. A 80 ezer fő befogadására alkalmas arénában játsszák a vb nyitómérkőzését és döntőjét abban a katari városban, amely még nem létezett 2010-ben, amikor az arab ország elnyerte az esemény rendezésének jogát. (Fotó: MTI/ EPA/ Ali Haider)„Karnyújtásnyi távolságban van a világbajnokság. Hamarosan itt az egyéves mérföldkő, majd következik az Arab Kupa, melyet a vb tesztversenyének is szánunk. Készen állunk arra, hogy emlékezetes világbajnokságot rendezzünk, Katar, az egész régió és a nagyvilág örömére” – jelentette ki a szervezőbizottság főtitkára, Haszan al-Thavadi. Az említett Arab Kupa november 30-án kezdődik, és valóban főpróbául szolgál: az arab világ tizenhat válogatottja méri össze tudását hat későbbi vb-helyszínen. A világbajnokság várható előírásait idézi a kötelező szurkolóikártya-rendszer és az orvosi protokoll is. Van, amit persze nem lehet tesztelni, például az Arab Kupára érkező szurkolók száma összemérhetetlen azzal, ami jövőre Katarra zúdul – a szervezők 1,2 millió látogatóval számolnak, miközben az ország lakosságszámát 2,8 millióra becslik.
Egy meghökkentő döntés
Valószínűleg sosem fogadott akkora megdöbbenés egy világbajnoki helyszínkijelölést, mint amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága 2010 decemberében Katarnak ítélte a 2022-es torna rendezési jogát. A katari pályázat „magas kockázatú” besorolást kapott – elsősorban az infrastrukturális kérdőjelek, a nagyon kis helyre összezsúfolt stadionok, illetve az éghajlati viszonyok miatt –, ehhez képest a szavazásnál minden körben a legmagasabb voksszámot gyűjtötte be, végül 14:8-ra legyőzve az amerikai pályázatot.
A 22 fős akkori végrehajtó bizottságból 16-tal kapcsolatban később felvetődtek etikai vagy korrupciós vádak (nem feltétlenül a katari pályázattal kapcsolatban), a testület több mint felét vagy már eltiltották korrupció és etikai vétségek miatt, vagy nyomozóhatósági eljárás indult ellenük. Ez nem épp jó reklám, még akkor sem, ha tudjuk, hogy 2006-ig visszamenőleg szinte minden világbajnoksággal kapcsolatban volt korrupciós botrány.
Az egyik kockázati tényezőt – az időjárást – csak azzal lehetett kikerülni, hogy teljesen szokatlan időpontra, november-decemberre rakták át a 2022-es világbajnokságot, így kellemes, 20–32 fok közötti hőmérséklettel lehet számolni. Persze ennek a következményei mindenre kihatnak: át kellett ütemezni az UEFA Nemzetek Ligáját, a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőit, a nemzetközi kupákat és le kell állni a nemzeti bajnokságok és kupasorozatok jó részének, hiszen meghatározó játékosok mennek a világbajnokságra. A leállás és a világbajnoki rajt között alig egy hét telik el, így a csapatok jó része edzőtáborozni és edzőmeccseket vívni sem tud a torna előtt.
A legfontosabb bajnokságok egy részében már döntöttek is a szünetről: az angol Premier League 2022. november 14. és december 26., a német Bundesliga 2022. november 14. és 2023. január 20., a francia Ligue 1 november 14. és december 28. között áll le. A vb-szünet nem csak a topbajnokságokat, hanem más élvonalbeli pontvadászatokat is érint: ha leállítják a világbajnokság idejére a küzdelemsorozatot, összezsúfolódnak a meccsek; ha nem, akkor viszont a vb találkozói közvetlen konkurenciát jelentenek a hazai találkozóknak, ráadásul nem ritka (Magyarországon is így van), hogy a vb és a hazai bajnokság közvetítési jogai ugyanannál a csatornánál vannak.
A vb-találkozók magyar idő szerint többnyire délutáni és esti műsorsávra esnek: helyi idő szerint 13, 16, 18, 19 és 22 órás kezdési időpontok lesznek, az időeltolódás 2 óra, ez itthon 11, 14, 16, 17 és 20 órás meccseket jelent. A versenykiírások készítőinek világszerte fejfájást okoz a katari vb, ami ráadásul ütközik az észak-amerikai major sportok (NFL, NBA, NHL, MLB) idényével is, ami az amerikai és kanadai tévés piacnak nem tetszik (a nyári világbajnokság ilyen szempontból nem jelent gondot). Meglehet, ez is belejátszott abba a döntésbe, hogy a FIFA – általános meglepetést keltve, pályázat meghirdetése nélkül – meghosszabbította a Fox, a Telemundo és a Bell Media közvetítési jogait a 2026-os tornára. A New York Times szerint ez egyfajta kompenzáció a kényelmetlen időpontra eső 2022-es világbajnokságért.
Kis hely, nagy kérdések
Katar területe körülbelül akkora, mint Budapest, Pest megye és Fejér megye összesített területe. A világbajnokság ennél sokkal kisebb zónában lesz: Dohában és agglomerációjában lesz négy helyszín, ezen kívül még Luszail, al-Hor, al-Rajján és al-Vakra tartozik a rendezők közé. A két „legtávolabbi” helyszín, az al-Bajt Stadion (al-Hor) és al al-Dzsanúb Stadion (al-Vakra) közötti út csupán 70 kilométer, amely ideális esetben bő egy óra alatt megtehető. Kelet-nyugati irányban csak 37 kilométer a legnagyobb távolság két stadion között, a vb egy nagyjából 70x40 kilométeres területre szorul be.
Az al-Bajt Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. Az elhúzható tetejű stadionban 60 000 ülőhely várja a szurkolókat. (Fotó: MTI/EPA/Ali Haider)Ez minden korábbinál kompaktabb világbajnokságot jelent: az eddigi legkisebb házigazda Svájc volt, melynek „csak” 16 csapatot és a szurkolókat kellett bezsúfolnia 41 285 négyzetkilométerre. Katar még Svájchoz képest is parányi, és míg a legutóbbi világbajnokságokon (Brazília, Oroszország) az óriási távolságok jelentettek problémát, most ennek ellenkezője miatt jöhetnek nehézségek. A szervezők igyekeznek kihasználni a kis területből eredő előnyöket: a 2022-es világbajnokságon a szurkolók (ha minden a tervek szerint megy) átérhetnek az egyik mérkőzésről a másikra, és több találkozót is megnézhetnek egy nap. Jelentősen csökkennek a közlekedési költségek is. Azt még nem tudni, hogy az infrastruktúra mennyire lesz képes a tömegek megfelelő áramoltatására – ezt a „tesztrendezvény” Arab Kupa sem feltétlenül fogja megfelelően mérni –, de ha minden jól működik, a katari nagyon komfortos vb lehet.
Az már más lapra tartozik, hogy hol és hogyan helyezik el a vb-re érkező szurkolókat. Ha a torna korlátozások nélküli, szabad beutazásos lesz (oltottságot és negatív teszteredményt persze megkövetelhetnek a szervezők), akkor szinte kezelhetetlenül nagy szurkolói tömeg zúdul egy nagyon kicsi országra. A 2018-as világbajnokság alatt 2,9 millió külföldi drukker látogatott el Oroszországba, és Katarban ugyan ennél jóval kevesebbre számítanak, a szálláskapacitás így is az egyik legnagyobb nyitott kérdés marad. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Qatar Tourism állami turisztikai ügynökség azzal számol, hogy 50 000 szállodai szoba készül el 2022 novemberére, és összesen 130 000 szoba áll majd a beutazók rendelkezésére. A katariak apartmankomplexumokat építenek a sivatagban, csatasorba állítanak szállodahajókat, sőt, a hírek szerint lehet majd kempingezni is, de a kapacitás minimum kérdőjeles, így az is elképzelhető, hogy más országból kell átingázni mérkőzésekre (Dubai csak 70 perces repülőútra van). Természetesen ez pont a katari rendezés egyik nagy előnyét – minimális utazási idők és távolságok – tenné semmissé.
„Elég frusztráló, mikor a rendező ország elegendő és megfizethető szállást ígér, és ehhez képest látjuk a kapacitáshiányt nem sokkal a torna előtt” – nyilatkozta a Reutersnek az Európai Labdarúgó-szurkolók nevű drukkerhálózat ügyvezetője, Ronan Evain.
Foglalni még nem lehet – az egyéni foglalásokat letiltották, a FIFA hivatalos szálláslistázó oldala egyelőre annyit üzen, hogy hamarosan megkezdődik a foglalási periódus. A szobák (egyelőre?) nem túl magas száma eleve árfelhajtó tényező lenne, ráadásul négy- és ötcsillagos szállásból sok van, alacsonyabb kategóriásból kevesebb, így könnyen kilőhetnének a szállásköltségek. A szervezőbizottság épp ezért felső plafont húzott a hotelszobák áraira. A szervezők minden követ meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy maximálisra növeljék a szálláslehetőségek számát: apartmanok, kiadó villák, szurkolói faluk és kempingek mellett még a helyiekre (magánszállások vagy turistát befogadó családok) is számítanak. A kapacitás egy részét természetesen viszik a világbajnokságra utazó sportolói és sportvezetői delegációk. A katariaknak ráadásul óvatosan kell építkezniük, hiszen tisztában vannak azzal, hogy az érdeklődés a világbajnokságnak fog szólni, „túlépítés” esetén a a torna után rengeteg kihasználatlan szálláshely maradna a nyakukon.
Sok presztízs sok pénzért
Katar a Bloomberg becslése szerint mintegy 300 milliárd amerikai dollárt költ el a világbajnokság megrendezésére, a szervezők eközben 20 milliárd dollárra teszik a torna „hozzájárulását” a helyi gazdasághoz. Ebből is látszik, hogy a pénz még a szokottnál is kevésbé számít: pénz van „mindenre is”, a katariak ötcsillagos körülményeket igyekeznek teremteni, cserébe pedig nem is a bevételre, hanem a torna sikeres megrendezésével járó presztízsnövekedésre és országimázs-javulásra áhítoznak. Egy világbajnokság megrendezése mindig presztízsprojekt, de tán még sosem láttunk annyira a presztízsre fókuszáló vb-projektet, mint a mostani.
Ez a stadionépítészeten is megfigyelhető. Nyolc csodaszép aréna várja a világbajnokság csapatait, 48 761 fős átlagos kapacitással (a legkisebb stadionok 40 000-es befogadóképességűek, a legnagyobb 80 000-es). Ez nem tér el nagyban a szokásostól, de míg Dél-Afrikában, Brazíliában vagy Oroszországban jókora vita volt a „fehér elefántok” – a méregdrága építési és fenntartási költségű, viszont kihasználatlan létesítmények – felhúzásából, Katar esetében kevés szó esik erről. Lehet, hogy azért, mert ugyan a FIFA és a szervezők mindig elmondják, hogy itt nem lesznek „fehér elefántok”, egyébként viszont mindenki tisztában van azzal, hogy a vb-stadionok ilyenek lesznek. A szervezők azért igyekeznek ésszerűséget vinni a rendszerbe: lesz stadion, amit visszabontanak jóval kisebb kapacitásúra (igaz, a helyi érdeklődést még ez is messze felülmúlja), a Rasz Abu Abud Stadion pedig a vb-történelem első helyszíne lesz, amely teljes egészében elbontható. A vb-stadionokból a torna után mintegy 170 000 szék szabadul fel, ezeket a katariak eladományozzák infrastrukturális nehézségekkel küzdő országoknak.
A több tízezres stadionok fel- és átépítése már csak azért is érdekes, mert a katari bajnokság (QSL) látogatottsága nagyon alacsony, általában pár ezren kíváncsiak a mérkőzésekre, és a kilátogatók egy része is toborzott vendégmunkás-szurkoló. A legutóbbi nyilvános adat 2016–2017-ből származik, akkor az átlagnézőszám 672 volt, azóta nem közlik a látogatottságot. A 2015-ös férfi kézilabda-világbajnokságon sem a helyiek voltak a katariak „ultrái”, hanem egy hatvanfős spanyol (!) szurkolócsoport, melynek költségeit a Katari Kézilabda-szövetség állta. Az országban megrendezett atlétikai és torna-világbajnokság – két igen népszerű egyéni sport csúcseseménye – egyaránt a kongó lelátók miatt maradt hangulattalan. A világbajnokságra egészen biztosan sok futballszerető katari mozdul meg, de elképzelhető, hogy a hangulat érdekében megint lesznek bérszurkolók a lelátókon.
A katari világbajnokságból anyagilag leginkább a FIFA profitálhat: a labdarúgó-világszervezet a 2022-es évtől 4,66 milliárd dolláros bevételt és 1,5 milliárd dolláros profitot remél, ennek döntő többségét természetesen a vb szolgáltatja. A szervezetnek kulcsfontosságú a vb-bevétel, hiszen más, igazán jól eladható nagy tornája nincs, "egy lábon áll", szemben például az európai szövetséggel (UEFA). A négyéves ciklusok első három évének veszteségei a világbajnoksággal jönnek vissza és így fordul a mérleg pozitívba. Mivel a FIFA-kincstár legnagyobb "befizetője" a világbajnokság, ez a fő oka a torna létszámnövelésének (2026-tól már 48 csapat verseng) és a tervezett sűrítésnek (2 évente szeretnék megrendezni) – mindkét terv a bevételnövelést szolgálja.
S hogy végül visszakanyarodjunk a presztízshez: Katar pont ezen a téren szenvedhet el nagy csapást, ha továbbra is terítékre kerülnek a világbajnoksággal kapcsolatos kényes témák. Az emberi jogok helyzete és a Katarban dolgozó vendégmunkások kizsákmányolása egyaránt „forró téma”, amit nemcsak szervezetek, de jó pár futballcsapat is igyekszik terítéken tartani. A selejtezők során több európai csapat is az emberi jogokkal kapcsolatos figyelmeztetésekkel üzent, a norvégoknál a bojkott is felvetődött (végül ezt elvetették, ráadásul a válogatott ki sem jutott a vb-re), a dán szövetség (DBU) pedig már bejelentette, hogy a világbajnokság előtt és alatt végig az emberi jogok mellett kampányol és nem vesz részt a helyi szervezők üzleti célú programjain.
"A DBU régóta erősen kritikus a katari világbajnoksággal kapcsolatban, és most eggyel továbblépünk: kihasználjuk a kvalifikációnkat arra, hogy változásokat sürgessünk a rendező országban és rámutassunk a FIFA és a katariak előtt álló feladatokra" – jelentette be Jakob Jensen, a DBU főtitkára. A dán szövetség mind a FIFA-val, mind a helyi szervezőbizottsággal kész leülni egyeztetésekre.
Egy vb-szereplő aligha szabadít el nagy változásokat, ám a dánok tisztában vannak azzal, hogy a rendezés elsősorban presztízs- és országimázs-növelésre szolgál. Több csapat folyamatos demonstrációja fájó pontra tapinthat, márpedig Katar a legszebb arcát szeretné mutatni a világnak 2022-ben. Kerül, amibe kerül.
