Jó hírt kürtölt világgá a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Eszerint a hazai forgalomban lévő készpénz állománya január végén, közel 3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Más kérdés, hogy a csökkenés eredményeként előállt mennyiség értéke még így is tetemes: 8089 milliárd forint. Csak érzékeltetésül: ez az éves GDP több mint 12 százalékát teszi ki, ami nemzetközi viszonylatban kiugróan magas arány.
Persze, volt ez még ennél is magasabb az utóbbi években, mintegy 15 százalékos, csak szerencsére az utóbbi két évben megtört a növekedési ütem. Pont azóta, hogy kitört az orosz-ukrán háború. A 2022. februári 7991,5 milliárdos értékhez képest csak közel 100 milliárddal több készpénz volt forgalomban január végén, miközben korábban ekkora emelkedéshez néhány hónap szükségeltetett.
Az ütem lassulása több tényezőnek tudható be. Az ciklikus, hogy a 2022. tavaszi választások előtti osztogatás által fűtött fogyasztás az „akksik” lemerülése miatt csökkent. Az viszont már hosszabb távú tendencia, hogy egyre többen használnak bankkártyát, miközben a pénzük romlása – amit a több mint negyedszázada nem látott, 2023 januárjában még 25 százalék fölötti infláció felgyorsított – láttán sokan a „párnacihából” a kamattal, hozammal kecsegtető megtakarítási formákba tették át a megspórolt és átmenetileg feleslegessé vált összegeiket.
De nem csak az infláció miatti értékvesztés szól a készpénz használata ellen. Hanem az is, hogy veszélyes, azt elveszíthetjük, vagy ellophatják tőlünk. Az meg már az adófizetők szempontjából káros, ha a számlák kiegyenlítése nem átutalással történik. Utóbbi ugyanis nyomon követhető – ellentétben a készpénzzel.
Nem véletlenül szorgalmazza a gazdaság kifehérítésének céljával Varga Mihály pénzügyminiszter – a Magyar Bankszövetség egyetértésével – a készpénzhasználat csökkentését. Egyelőre kevés sikerrel. Mindössze annyi történt, hogy 2021. január 1-jétől a NAV-pénztárgéppel rendelkező vállalkozók kötelesek legalább egy elektronikus fizetési formát biztosítani – ez volt egyebek mellett az egyike a Bankszövetség még 2019 novemberében javasolt nyolc pontjának.
Persze mit szóljanak az átlagemberek, ha azt látják, hogy még a kormánypárti politikusok sem járnak elől jó példával. Legalábbis ez derül ki a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataiból.
Ezek szerint ugyanis a 199 honatyából és -anyából hajszálra pontosan ugyanannyian, szám szerint 49-en tüntették fel az erre szolgáló rubrikában, hogy 2023. december 31-én rendelkeztek készpénzzel. Mindössze annyi a különbség, hogy tíz helyen is változás történt, magyarul, ugyanannyian nullázták le az állományukat tavaly, mint ahányan a semmiből felépítették azt.
A készpénzüktől elköszöntek táborában a legnagyobb név Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszteré, aki 2022 végén még 3 milliónyi cash-t tartott magánál. A prímet egyébként ebben az összevetésben a fideszes Mészáros Lajos viszi, miután az 50 milliós készpénzállományát az utolsó fillérig felszámolta. Mögötte a Mi Hazánk képviselője, Apáti István áll, mínusz 20 millióval. Majd Bajkai István következne – a feltételes mód azért indokolt, mert az Orbán Viktor házi ügyvédjének számított fideszes képviselő tavaly áprilisban elhunyt.
A készpénzállománnyal 2022 végén még nem, egy év múltán viszont már rendelkezők ugyancsak tízes táborában Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke a legismertebb, aki közel 867 ezer forintot tett párnacihába, befőttesüvegbe stb. Az összegek alapján a képzeletbeli dobogóra állt három újdonsült cash-tulajdonos képviselő – Pósán László (60 millió), Gyopáros Alpár (12 millió) és Jakab István (5,74 millió) – is mind a Fideszhez tartozik. E palettát, ellenzékiként, a DK-s Dávid Ferenc színesíti, aki 2,8 milliót halmozott fel egy év alatt.
Ha mégis valami pozitívumot kell találni, akkor az az, hogy a 2023 végén készpénzzel rendelkezett 49 képviselő 437,56 millió forint összértékű állománya csaknem 120 millióval alacsonyabb a 2022 véginél – ez több mint húsz százalékos csökkenés.
Abban nem történt változás 2022-ről 2023-ra, hogy tavaly év végén is a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté vallott a legnagyobb összegű készpénzről. Még úgy is, hogy 60,7 milliója több mint 8 millióval marad el a 2022 végitől. Az ismertebb képviselők közül (lásd alábbi grafikonunkat) Lázár János építési és közlekedési miniszter emelhető ki, aki nemhogy csökkentette, hanem még 2 millióval, 22 millióra növelte a készpénzállományát. Ugyanígy tett Orbán Viktor kormánybeli jobbkeze, Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes, csak nála a 2 milliós éves gyarapodás eredményeként 2023 végére 10 milliós végösszeg jött ki.
Rajtuk kívül még a szintén KDNP-s Simicskó István volt honvédelmi miniszter nem hederített Varga Mihály intelmeire, növelvén 1 millióval, 7 milliósra a nála tartott készpénzt. Valamint az MSZP-s Hiller István – hogy az ellenzéki padsorból is hozzunk személyes példát –, aki közel 37 százalékkal, 18,7 millióról 25,6 millióra srófolta a cash-állományát. Ám arányaiban nem ez volt a legnagyobb növekedés. Hanem a fideszes Fazekas Sándor 320 százalékos mutatója (amely eredményeként 500 ezresről 2,1 milliósra ugrott a készpénzállománya).
A csökkenésben egy kormánypárti honanya vitte a prímet: Bartos Mónika 2022 végén még 12 millió forintos készpénzállománya egy év alatt közel 96 százalékkal, 2023 végére mindössze félmilliósra apadt. S ha már említettük, ki nem hallgatott pénzügyminiszterére, akkor az a fair, ha megemlítjük, ki igen: a fideszes Bánki Erik 12 millióról 2 millióra, a Fidesz alelnök-pártigazgatója, Kubatov Gábor 20,5 millióról 11 millióra, Nagy István fideszes agrárminiszter 3 millióról 1 millióra, Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig 5,1 millióról 4,3 millióra faragta le a készpénztartalékát.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
