A közéleti és gazdasági témák nemcsak olvasottságot, hanem élénk vitákat is kiváltanak – különösen a közösségi médiában. Beszóltam a Facebookon című rovatunkban hétről hétre bemutatjuk, mely cikkeink mozgatták meg leginkább az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalain követőinket. A kommentek segítenek megérteni, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az olvasókat, és milyen szempontok mentén gondolkodnak egy-egy témáról. A hozzászólások tartalmán nem változtattunk, csak a helyesírást javítottuk – ezek a kommentelők véleményei, nem a szerkesztőségé.
Szerdán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a 2026-os költségvetés stabil alapokon áll. Lesz pénz a 13. havi nyugdíjra, családi adókedvezményre, oktatásra, egészségügyre, rezsivédelemre és fegyverpénzre is. Szerinte nincs választási költekezés, a hiány jövőre 3,7 százalékra csökkenhet.
„Csak nehogy fosztogatás legyen helyette…” – fogalmazott Gyöngyi gyanakvóan.
Emília rossz tapasztalaira utalt: „Mindig az ellenkezője igaz, mint amit mondanak! Tehát lesz osztogatás, a fosztogatás már régóta megy…”
Farkas pedig egyenesen negatív: „Saját zsebből biztos nem osztogat, a kassza pedig üres.”
„Mert már szétosztottak maguk között mindent” – írta Csilla a pesszimisták – láthatóan népes – táborát erősítve.
Fotó: MTI
János pedig úgy látja: „Már elkezdődött! Csak elfeledkeztek a melósokról!”
Az idei költségvetésről egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt szokásos, pénteki rádióinterjújában. A kormányfő szerint a 2025-ös büdzsé a családok és a háborúval szembeni akarat költségvetése: júliustól ötven százalékkal emelkedik a gyerekek után járó adókedvezmény, a gyed és a csed adómentes lesz, januártól pedig életre szóló adókedvezményt kapnak a legalább kétgyermekesek. A kormány célja szerinte az, hogy a magyar családokat ne érje veszteség se háborús, se piaci nyomás miatt. Részleteket itt talál:
Miért nem büntetik Brüsszelt?
A Privátbankár Európai Inflációs Körképe szerint Magyarország májusban is a sereghajtók között volt: a 27 uniós tagállam közül a 25. helyen állt inflációs rangsorban. Hiába az árrésstop, az árak ismét emelkedtek, miközben a térség több országában – például Csehországban vagy Szlovéniában – alacsonyabb a drágulás üteme. Összesen 17 európai országban nőtt az infláció májusban, a legnagyobb mértékben Ukrajnában, Észak-Macedóniában és Romániában. A kamatkörnyezet lazult: 26 országban csökkent az alapkamat, elsősorban az EKB döntése miatt. Magyarország 6,5 százalékos rátájával továbbra is a legmagasabbak közé tartozik. A teljes cikket itt olvashatja el.
„De miért csinálhat Brüsszel azt, amit akar? Ők nem büntethetők?” – vetette fel Marika, kommentjére pedig több tudat válasz érkezett.
Hogy mi köze az EU-nak a magyar inflációhoz, azt olvasónk nem fejtette ki. Talán érdemes leszögezni, hogy „Brüsszel” – azaz az Európai Unió, aminek Magyarország teljesjogú tagja –nem határozza meg és nem is tudja meghatározni egy tagállam inflációját, mivel az árak alakulása elsősorban belső gazdaságpolitikai kérdés. Magyarország nem tagja az eurózónának, így az Európai Központi Bank monetáris politikája nálunk csak közvetetten hat. Az inflációt inkább a hazai intézkedések – például az árstopok, adóemelések, a forint árfolyama és a jegybanki kamatpolitika – befolyásolják. Az EU szerepe inkább a kereskedelmi környezet szabályozásában, támogatáspolitikában, illetve makrogazdasági ajánlásokban jelenik meg, de a tagállamok saját felelősségre alakítják ki ár- és költségszerkezeteiket.
Marikának feltették a kérdést, hogy miért kellene Brüsszelt büntetni, mire azt írta: „azt amit csinál”. A balladai homály itt is elfedi a tényeket, így érdemes feleleveníteni, hogy Brüsszel – vagyis az Európai Bizottság és más uniós intézmények – gazdasági téren elsősorban támogatásokat oszt és szabályokat ellenőriz. Magyarország például 2021 és 2027 között összesen mintegy 22 milliárd eurónyi uniós forráshoz juthat a kohéziós politikán keresztül, ezen felül több mint 10 milliárd euró járna a Helyreállítási Alapból, amelyből eddig csak korlátozott összegek érkeztek. Az EU azért tartja vissza a helyreállítási alap kifizetéseinek nagy részét, mert a magyar kormány több vállalt jogállamisági és igazságügyi reformot nem hajtott végre maradéktalanul.
Ha többet szeretne tudni az inflációról, az Mfor oldalán itt, a Privátbankár oldalán pedig itt találja cikkeinket.
Kollégáinkkal rendszeresen elemezzük a hét eseményeit Ez Viszont Privát című – hangsúlyozottan szubjektív – podcastunkban. A héten...
Aki pedig ennél is több véleményre kíváncsi, lájkolja az Mfor Facebook-oldalát és a Privátbankár Facebook-oldalát.
