Most már aztán tényleg közgazdasági jós legyen a talpán az, aki megmondja, hogyan fog teljesíteni a magyar gazdaság ebben az évben! A kormánypropaganda harsogja „a növekedés helyreállításának éve” mantrát, ám a kormányzati számok az idő haladtával egyre alacsonyabbak.
Na, de először lássuk a 2023-as tényeket! Amikor 2022 tavaszán a most lezárult év költségvetését először megalkották, akkor Varga Mihályék 4,1 százalékos növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval, 3,5 százalékos hiánnyal, valamint 73,8 százalékos államadósság-mutatóval terveztek. Az a büdzsé még hatályba lépése előtt összeomlott, ezért december végén egy Orbán Viktor által aláírt kormányrendelettel alkottak új 2023-as büdzsét. Ebben a növekedést 1,5 százalékra, az inflációt 15 százalékra, a hiánycélt 4,9 százalékra becsülték, míg a GDP-arányos államadósság mértékét 74 százalékra jósolták. (Az már csak hab a tortán, hogy ezt a költségvetést az Országgyűlés csak március végén fogadta el, vagyis egy negyed éven keresztül rendeleti költségvetéssel irányították a gazdaságot.)
Az év előrehaladtával azután szép lassan ezek az értékek is elkezdtek romlani, például augusztus közepén Orbán Viktor egy pénteki rádióinterjújában a gazdasági teljesítményre „pozitív nullát” jósolt, míg végül december végén Varga Mihály előállt az egész elmúlt évre vonatkozó becsléssel: a GDP 0,4 százalékkal visszaesik, az éves átlagos infláció 17,6 százalék lesz, a hiány 5,9 százalékra rúg, az MNB adatai szerint pedig az államadósság a GDP 75 százalékát tette ki.
Ezek után arról, mit tudunk – eddig – a 2024-es jóslatokról! A büdzsét ismét már a tavaszi ülésszakban elfogadta a parlament, egy Kormányinfón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter volt a „díszvendég”, aki ismertette a főbb tervszámokat is. A pénzügyér akkor
„4 százalék körüli” növekedéssel, 6 százalékos inflációs céllal és 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számolt 2024-re, amihez 66,7 százalékra csökkenő GDP-arányos államadósság társulna.
Nos, a legfrissebb kormányzati dokumentum az idei átlagos inflációt már csak 5,2 százalékra jósolja, ám ezzel párhuzamosan
a gazdasági növekedési előrejelzést is csökkentette 3,6 százalékra.
És ez még az optimista forgatókönyv, mert időközben a jegybank is közzétette decemberi inflációs és növekedési prognózisát. A dokumentum a pénzromlás ütemét a korábbi 4-6 százalék helyett már 4-5,5 százalékra becsüli erre az évre, ám ezzel egy időben tovább csökkentették a gazdasági növekedés előrejelzését is: fél éve még 3,5-4,5, negyed éve már csak 3-4, most pedig már csak 2,5-3,5 százalékos bővüléssel számolnak a Szabadság téren.
Miért is fontos ez, mikor az utca emberének életétől elég távol eső mutatókról beszélünk? Nos, egyrészt nem olyan távoliak ezek, gondoljunk arra, hogy az infláció közvetlenül meghatározza az életünket, amikor rezsiszámlát fizetünk be vagy épp a boltban kifizetjük a liter tejet és a huszonöt deka sonkát. Másrészt számos olyan juttatás van, melyeket az ilyen makroszámokhoz kötnek. A nyugdíjakat minden év elején a várható infláció mértékével emelik, ezt szükség esetén novemberben kiegészítik egy frissebb előrejelzés alapján. A nyugdíjprémiumot pedig a gazdasági növekedés 3,5 százalékot meghaladó része alapján fizetik – vagy épp nem fizetik, ha nincs (ekkora) növekedés, mint történt 2023-ban. Korábban írtunk arról, ha a jegybank növekedési előrejelzése válik be, akkor idén idős honfitársaink egy huncut vasat sem követelhetnének a kabinettől nyugdíjprémium címén.
A kormányzat eredeti 4,1 százalékos bővülési előrejelzése esetén a nyugdíjprémium mértéke 12 ezer forint körül lett volna, ami azért elég szép összeg, például egy rezsiszámlát be lehet fizetni belőle. Némileg árnyalja a képet, hogy a 4,1 százalékos növekedéssel tervezett költségvetésben erre elkülönített összeg 20,5 milliárd forint, amit ha elosztunk a nyugdíjasok 2,4 milliós táborával, fejenként mindössze 8500 forint körüli összeget kapunk, amit viszont csupán egy alacsonyabb, 3,9 százalékos növekedés esetén kellene fizetni. Ha pedig a most bejelentett 3,6 százalékos – a jegybanki optimizmusnál is derűlátóbb – bővülés következik be, akkor az egy főre jutó 2024-es nyugdíjprémium összege mindössze kétezer forint lesz.
Ami három kiló kenyér, öt liter tej vagy másfél kiló párizsi ára.
