Nem, nem, nem és nem! Valahogy sehogy sem jön össze az, hogy Orbán Viktorék legalább nagyjából eltalálják a gazdasági bővülés mértékét. Emlékezetes, 2022 tavaszán, a tavalyi költségvetés parlamenti tárgyalásakor még 4 százalék fölötti GDP-növekedéssel terveztek. Ez volt az a büdzsé, mely már a hatályba lépése előtt összeomlott, Varga Mihályék decemberben egy rendeleti költségvetést voltak kénytelenek megalkotni, melyben a növekedést már csak 1,5 százalékra jósolták.
A kormányzati kristálygömb valószínűleg zárlatos lehetett, vagy Soros György gyíkemberei azt is meghekkelték, mindenesetre tény, 2023-ban nemhogy növekedés, hanem egyenesen gazdasági visszaesés, 0,7 százalékos GDP-csökkenés sújtotta az országot.
Kedves dolog ez az úgynevezett bázishatás. Röviden az a lényege, hogy ha a tényadatot egy alacsony bázishoz viszonyítjuk, akkor rózsaszínben tudjuk feltüntetni a világot. Például ha a kukutyini hegyezett zab 100 forintról 50 forinttal, 150 forintra drágul, akkor az 50 százalékos áremelkedés. Ha a következő időszakban újabb 50 forinttal, 200 forintra emelkedik az ára, akkor az már csak 33 százalékos drágulás. Majd egy újabb 50 forintos emelkedés, melynek révén 250 forint lesz a kukutyini hegyezett zab, már csak 25 százaléknyi áremelkedést jelent. Miközben összességében a drágulás 100 forintról 250 forintra, azaz 150 százalékra rúgott.
Szóval a 2023-as pocsék gazdasági év közepén Orbán Viktorék ismét benyújtották a következő évi költségvetést. Akkor már sejthető volt, hogy nem lesz diadalmenet a 2023-as év, azaz onnan csak felfelé vezet az út. Pártunk és kormányunk nem is teketóriázott, azt mondta, a reálbér-emelkedés hozza magával a fogyasztás bővülését, ehhez még besegít a feldolgozóipari export, illetve a szolgáltatásexport.
„Mindezekre alapozva mondja azt a kormány, hogy 2024-ben 4 százalékos gazdasági bővüléssel lehet számolni”
– mondta Varga Mihály a 2024-es költségvetés parlamenti expozéja során.
2023 harmadik negyedévében úgy tűnt, kilábalhatunk a recesszióból, ám az utolsó negyedév ismét csak nullára jött ki. Mondhatni tehát, még ez is „rásegített” volna a bázishatásra, de valami mégis elromlott. A négyszázalékos növekedés Varga Mihálynál már januárban is 3,6 százalékra csökkent, egyedül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott ki sokáig a kincstári optimizmusa mellett.
Január végén a berlini Scope Ratings hitelminősítő amellett, hogy befektetésre ajánlottnak minősítette Magyarországot (és azt a pénzügyminiszter büszkén ki is posztolta a Facebookra), úgy vélte
a gazdasági bővülés csupán 2-3 százalék körüli lehet.
Ezzel nagyjából megegyező prognózisokkal álltak elő a hazai gazdaságkutatók is. Mint állandó vendégszerzőnk, Bod Péter Ákos nemrég felidézte, a Tárki-Kopint 2,5 százalékos gazdasági növekedést állított be az éves kitekintésére, a GKI Gazdaságkutató egy árnyalattal kisebb (2,2 százalékos) output-növekedéssel számol, míg az Európai Bizottság növekedési előrejelzése 2,4 százalék.
Egy március végi sajtótájékoztatón azonban már Nagy Márton is csak 2-3 százalékos idei növekedést jelezett előre, amire ráerősített a hét elején a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentése. A jegybank is úgy véli,
2024-ben a GDP csupán 2-3 százalékkal nőhet,
és az igazi figyelmeztető jelzés az, hogy ez már egymás után a harmadik dokumentum, melyben az előző időszakhoz képest csökkentik a prognózist.
Lesz-e nyugdíjprémium?
Mindezek következménye az, hogy idős honfitársaink a korábban megjósolt alamizsna helyett valószínűleg egy lyukas garast sem látnak novemberben. A nyugdíjtörvény előírásai szerint ugyanis ha az évi növekedés várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, akkor kötelező a kormánynak kifizetni a nyugdíjprémiumot. Ennek összege egy szorzat, melynek egyik tényezője a GDP-növekedés 3,5 százalékon felüli része (de legfeljebb 4), másik tényezője pedig a havi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint. (Ez utóbbi felső korlát 2009 óta egy fillérrel sem emelkedett!)
Korábban A hét videója sorozatunk keretében beszélgettünk arról, ha Varga Mihály 3,6 százalékos növekedési jóslata beválik, akkor az kereken 2000, azaz kettőezer forint nyugdíjprémiumot jelent fejenként.
Ám a mostani előrejelzések alapján a 3 százalékos bővülés is optimista forgatókönyvnek tűnik, vagyis
a kormánynak nem lesz kötelessége kifizetni a juttatást,
noha a költségvetésben erre a célra 20,5 milliárd forintot különítettek el.
lapunk egy korábbi Kormányinfón meg is kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy ha 3,5 százalék alatti mértékű marad a növekedés, akkor a nyugdíjasok mire számíthatnak, ám a kancelláriaminiszter csak a törvény szövegét idézte, ígéretet nem tett.
Bár reményre ad okot a költségvetésben nyugdíjprémiumra elkülönített, egyébként makroszinten nem túl jelentős tétel, a mérleg másik serpenyőjében a pocsék államháztartási adatok állnak. Február végéig több mint 1700 milliárd forintra nőtt a hiány, ennek jó része a tizenharmadik havi nyugdíjat is magába foglaló időskori ellátások teszik ki, illetve jelentős tétel még a 2022-es, 14 százalékot meghaladó infláció miatt az inflációkövető államkötvényekre 2024 elején kifizetett 855 milliárd forint kamat is. Mivel 2023-ban a pénzromlás üteme a 17 százalékot is meghaladta, ez az összeg a jövő év elején még magasabbra várható, vagyis Varga Mihálynak nagyon meg kell gondolnia, mire is enged kifizetni a közös kasszából.
Viszont volt már példa arra, a nyugdíjprémiumot a törvényben meghatározottnál magasabb összegben fizette ki a kormány: 2021-ben, nagyjából fél évvel az országgyűlési választás előtt egységesen 80 ezer forintot kapott minden nyugdíjas.
Hogy azután Orbán Viktor ráparancsol-e Varga Mihályra, hogy 2022 után 2024 novemberében ismét fizessen prémiumot, az egyelőre kérdéses. Addigra ugyanis túl leszünk az európai parlamenti és önkormányzati választáson.