6p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre több jel mutat arra, az idei gazdasági növekedés el fog maradni attól a mértéktől, ami fölött nyugdíjprémiumot kell fizetni. Bár a költségvetésben elkülönítettek erre egy összeget, az államháztartás helyzete miatt arra a pénzre szükség lehet a következő évben is. Jegyzet.

Nem, nem, nem és nem! Valahogy sehogy sem jön össze az, hogy Orbán Viktorék legalább nagyjából eltalálják a gazdasági bővülés mértékét. Emlékezetes, 2022 tavaszán, a tavalyi költségvetés parlamenti tárgyalásakor még 4 százalék fölötti GDP-növekedéssel terveztek. Ez volt az a büdzsé, mely már a hatályba lépése előtt összeomlott, Varga Mihályék decemberben egy rendeleti költségvetést voltak kénytelenek megalkotni, melyben a növekedést már csak 1,5 százalékra jósolták.

Még hozzávetőleg sem sikerül eltaláni a makroszámokat a Pénzügyminisztériumban
Még hozzávetőleg sem sikerül eltaláni a makroszámokat a Pénzügyminisztériumban
Fotó: MTI / Soós Lajos

A kormányzati kristálygömb valószínűleg zárlatos lehetett, vagy Soros György gyíkemberei azt is meghekkelték, mindenesetre tény, 2023-ban nemhogy növekedés, hanem egyenesen gazdasági visszaesés, 0,7 százalékos GDP-csökkenés sújtotta az országot.

Kedves dolog ez az úgynevezett bázishatás. Röviden az a lényege, hogy ha a tényadatot egy alacsony bázishoz viszonyítjuk, akkor rózsaszínben tudjuk feltüntetni a világot. Például ha a kukutyini hegyezett zab 100 forintról 50 forinttal, 150 forintra drágul, akkor az 50 százalékos áremelkedés. Ha a következő időszakban újabb 50 forinttal, 200 forintra emelkedik az ára, akkor az már csak 33 százalékos drágulás. Majd egy újabb 50 forintos emelkedés, melynek révén 250 forint lesz a kukutyini hegyezett zab, már csak 25 százaléknyi áremelkedést jelent. Miközben összességében a drágulás 100 forintról 250 forintra, azaz 150 százalékra rúgott.

Szóval a 2023-as pocsék gazdasági év közepén Orbán Viktorék ismét benyújtották a következő évi költségvetést. Akkor már sejthető volt, hogy nem lesz diadalmenet a 2023-as év, azaz onnan csak felfelé vezet az út. Pártunk és kormányunk nem is teketóriázott, azt mondta, a reálbér-emelkedés hozza magával a fogyasztás bővülését, ehhez még besegít a feldolgozóipari export, illetve a szolgáltatásexport.

„Mindezekre alapozva mondja azt a kormány, hogy 2024-ben 4 százalékos gazdasági bővüléssel lehet számolni”

mondta Varga Mihály a 2024-es költségvetés parlamenti expozéja során.

2023 harmadik negyedévében úgy tűnt, kilábalhatunk a recesszióból, ám az utolsó negyedév ismét csak nullára jött ki. Mondhatni tehát, még ez is „rásegített” volna a bázishatásra, de valami mégis elromlott. A négyszázalékos növekedés Varga Mihálynál már januárban is 3,6 százalékra csökkent, egyedül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tartott ki sokáig a kincstári optimizmusa mellett.

Nagy Márton sokáig hitt a 4 százalékban, de végül kénytelen volt lejjebb adni
Nagy Márton sokáig hitt a 4 százalékban, de végül kénytelen volt lejjebb adni
Fotó: MTI

Január végén a berlini Scope Ratings hitelminősítő amellett, hogy befektetésre ajánlottnak minősítette Magyarországot (és azt a pénzügyminiszter büszkén ki is posztolta a Facebookra), úgy vélte

a gazdasági bővülés csupán 2-3 százalék körüli lehet.

Ezzel nagyjából megegyező prognózisokkal álltak elő a hazai gazdaságkutatók is. Mint állandó vendégszerzőnk, Bod Péter Ákos nemrég felidézte, a Tárki-Kopint 2,5 százalékos gazdasági növekedést állított be az éves kitekintésére, a GKI Gazdaságkutató egy árnyalattal kisebb (2,2 százalékos) output-növekedéssel számol, míg az Európai Bizottság növekedési előrejelzése 2,4 százalék.

Egy március végi sajtótájékoztatón azonban már Nagy Márton is csak 2-3 százalékos idei növekedést jelezett előre, amire ráerősített a hét elején a Magyar Nemzeti Bank márciusi Inflációs jelentése. A jegybank is úgy véli,

2024-ben a GDP csupán 2-3 százalékkal nőhet,

és az igazi figyelmeztető jelzés az, hogy ez már egymás után a harmadik dokumentum, melyben az előző időszakhoz képest csökkentik a prognózist.

Lesz-e nyugdíjprémium?

Mindezek következménye az, hogy idős honfitársaink a korábban megjósolt alamizsna helyett valószínűleg egy lyukas garast sem látnak novemberben. A nyugdíjtörvény előírásai szerint ugyanis ha az évi növekedés várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot, akkor kötelező a kormánynak kifizetni a nyugdíjprémiumot. Ennek összege egy szorzat, melynek egyik tényezője a GDP-növekedés 3,5 százalékon felüli része (de legfeljebb 4), másik tényezője pedig a havi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint. (Ez utóbbi felső korlát 2009 óta egy fillérrel sem emelkedett!)

Korábban A hét videója sorozatunk keretében beszélgettünk arról, ha Varga Mihály 3,6 százalékos növekedési jóslata beválik, akkor az kereken 2000, azaz kettőezer forint nyugdíjprémiumot jelent fejenként.

Ám a mostani előrejelzések alapján a 3 százalékos bővülés is optimista forgatókönyvnek tűnik, vagyis

a kormánynak nem lesz kötelessége kifizetni a juttatást,

noha a költségvetésben erre a célra 20,5 milliárd forintot különítettek el.

lapunk egy korábbi Kormányinfón meg is kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy ha 3,5 százalék alatti mértékű marad a növekedés, akkor a nyugdíjasok mire számíthatnak, ám a kancelláriaminiszter csak a törvény szövegét idézte, ígéretet nem tett.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem tett ígéretet nyugdíjprémiumra
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem tett ígéretet nyugdíjprémiumra
Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Bár reményre ad okot a költségvetésben nyugdíjprémiumra elkülönített, egyébként makroszinten nem túl jelentős tétel, a mérleg másik serpenyőjében a pocsék államháztartási adatok állnak. Február végéig több mint 1700 milliárd forintra nőtt a hiány, ennek jó része a tizenharmadik havi nyugdíjat is magába foglaló időskori ellátások teszik ki, illetve jelentős tétel még a 2022-es, 14 százalékot meghaladó infláció miatt az inflációkövető államkötvényekre 2024 elején kifizetett 855 milliárd forint kamat is. Mivel 2023-ban a pénzromlás üteme a 17 százalékot is meghaladta, ez az összeg a jövő év elején még magasabbra várható, vagyis Varga Mihálynak nagyon meg kell gondolnia, mire is enged kifizetni a közös kasszából.

Viszont volt már példa arra, a nyugdíjprémiumot a törvényben meghatározottnál magasabb összegben fizette ki a kormány: 2021-ben, nagyjából fél évvel az országgyűlési választás előtt egységesen 80 ezer forintot kapott minden nyugdíjas.

Hogy azután Orbán Viktor ráparancsol-e Varga Mihályra, hogy 2022 után 2024 novemberében ismét fizessen prémiumot, az egyelőre kérdéses. Addigra ugyanis túl leszünk az európai parlamenti és önkormányzati választáson.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!