Előttem van a kép, ahogy hajnalban, még a megjelenés előtt gyorsan átfutja a Magyar Közlöny piszkozatát, nehogy valami pontatlanság legyen benne. Mégiscsak Ő írja alá az Ő általa kezdeményezett rendeletet, miszerint szépen mozgásba hozzák a költségvetést, hogy arra jusson, amire tényleg kell és ne arra, amire korábban gondolták. Dehogy zavarja Őt, hogy idén már sokadszor piszkál bele.
Innen elveszünk, annak majd később adunk, egyébként mindenkinek csönd! Legfőképpen azoknak, akik az Ő általa vezényelt bólogató csapat jóvoltából kapnak valamilyen közforrást. Például az amúgy is kivéreztetett, többnyire nem „baráti” önkormányzatok, amelyeket megkopaszt. A héten további 130 önkormányzat került fel a feketelistára, így már több mint 800 helyi képviselőtestület érintett. Kötelezte őket, hogy szolidaritási hozzájárulás címen mondjanak le rengeteg pénzről. Persze, ezek nem mind „renitensek”, de sok igen.
A júniusi választások szombaton induló hivatalos kampányában az ellenzéki vezetésű testületekre jól rá lehet sütni majd a bélyeget, hogy nem tudnak gazdálkodni, nem tudnak úgymond kiállni a választópolgárok érdekeiért.
De bezzeg, ha a kormánnyal együttműködni képes vezetés lenne (vagyis fideszes), akkor minden más lenne. Ezt még a teljesen súlytalan Szentkirályi Alexandra is képes volt kiejteni a száján. Bár nem hiszem, hogy ez a saját gondolata vagy érve lett volna, ilyet nem tud felmutatni. Van arra jó sok állami pénzen vett sajtómunkás, hogy helyette leírja a sorvezetőt.
A gátlástalanság bajnoka a versenytörvényt is rekordgyorsasággal íratta át. NER-falatokká változhat így sok olyan cég, amelyik van annyira érdekes (értsd: potenciális fejőstehén), hogy rárepüljön a Vele ritkán vitatkozó, általa többszörös milliárdossá tett csoport. Ehhez a Gazdasági Versenyhivatal a faltörő kos, ha netán nem finomkodna, vagy jogilag egy kicsit is támadható lenne, szépen rá lehet tolni a felelősséget. Különben meg pont annyira homályos az „alapvető jelentőségű vállalatok” megfogalmazás, hogy bárhogyan lehessen magyarázni azt, ami felé viszik az ügyet: kötelező legyen eladnia magát, ha úgymond megsérti a törvényt.
Nincs kétségem afelől, hogy nem marad le a legújabb kreálmány az eszköztárban, a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Épp a héten ugrott rá az első áldozatára, a semmiből előjött Magyar Péterre, mondván, utána kell annak járni, hogy honnan van pénze, csak nem külföldről? Lehet dollárbaloldalozni, meg sorosozni, az egyenlet vége úgyis az, hogy bűnös, áruló és magyarellenes, így kicsivel. Precedens lesz ez, az biztos, lesz mire hivatkozni. Reszkessen mindenki, aki nem velünk van!
Ugyanez a korlátok nélküliség látható a propagandagépezetének esetében is. A héten az egyik kedvenc, a közbeszerzések nyerteseként milliárdok tetején ülő Balássy Gyula cége megtehette, hogy – véletlenül – pont annyival emelje az árait, amennyi a hivatalos infláció volt tavaly, írta az egyik nem baráti hírportál. Ez persze csak a kezdet, lesz itt még pótköltségvetés, ez már csak így szokott menni az ilyen tendereken. Csak az hiszi el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal erre adott dörgedelmes cáfolatát, aki nagyon naív. Azt állították, hogy a cégcsoport keretszerződéseiben csak az egységárakat indexálták, a vállalkozói díjakat nem. Állítólag a keretszerződések összértéke csak töredéke annak, amit megszellőztetett a lap. Ezt viszont nem tudjuk ellenőrizni, hiszen a Völner-Schadl-ügy kapcsán még mindig hallgató Rogán Antal ezt garantálja.
A minden normán való átlépés sajnos ragadós. A miniszterelnök egyik kegyeltje, a reformátusok még mindig hivatalban lévő püspöke úgy ragaszkodik a székéhez, mint csökönyös kisgyerek a játékához. Nem fog rajta az sem, hogy hetek óta a saját köréből is egyre többen sürgetik, mit sürgetik, követelik végleges távozását az egyházi közéletből. Most a héten 130 református értelmiségi követelte, hogy mondjon le a püspöki tisztségéről, mert már eddig is sokat ártott a felekezeti közösségnek. Mi ez, ha nem a regnáló olimpiai bajnok által hosszú ideje mutatott gőg és erkölcsi gátlástalanság bizonyítéka? Csak más mezben.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.