Ül a fűben és csak nézi, hogy két hónapja nem övé a terep. Nem róla, másokról szólnak a hírek. Magyarokról, Vargákról, Gergelyekről, Tónikról, Ádámokról és Barbarákról. Igazából a NER rianásáról, amiből nem engedheti meg, hogy törés legyen. Persze, a közpénzmilliárdokból működő Tóni Művek most igyekszik átkeretezni a történteket, eltávolítani a kormánytól a közjogi botrányt, felnagyítva a családi belügyeket, és még inkább a feledés homályába taszítva a lavina első hópelyhét, a pedofil-ügyet.
Nyuszink most kádergondokkal is küszködik, sorra veszíti el a kiválasztottait: államfő, miniszterek, szóvivő. Kapkod, amit nem szokott, a kiesettek helyére pedig súlyos múlttal indító jogászt és vállalhatatlan EP-listavezetőt rakott, majd nem tudta kinevezni az Alkotmánybíróság új főnökét, mert a jelöltje visszadobta neki a labdát.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Ülve szundikálva láttuk őt, amint átaludta azt a hetet, amelyen az egyik főideológusa – az ő felelősségét is vastagon firtatók zajától kevésbé hallhatóan - megüzente mindenkinek, aki nem velük van: úgy megvédik a szuverenitásunkat, hogy attól koldulnak, legyenek politikusok, más közéleti szereplők vagy újságírók. Nem csupán verbális hazaárulózás van tehát nyusziéktól, lesz vizsgálat is, statuálás, satöbbi. Vagyis nem satöbbi, mert tudjuk, hogy mi szokott történni ezután. Közben nem a CIA-tól, hanem a baráti cseh titkosszolgálattól megtudhattuk, hogy Putyin fizetési listáján a vele szoros barátságot ápoló magyar politikusok is vannak. Gyanítom, őket nem fogják átvilágítani.
Nyuszi talán beteg vagy, hogy nem veszed észre mi folyik itt? - kérdezhetnék sokan, még a hívei közül is. Te tényleg nem látod vagy csak nem akarod látni, hogy Európában a sereghajtóknak is csak a hátát nézzük? Már régen nem a csehekkel vagy a lengyelekkel versenyzünk, hanem a románokkal, a bolgárokkal, bosnyákokkal és macedónokkal. Ezt még a jegybank is megerősítette a versenyképességi jelentésében. A héten az is kiderült, hogy újabb óriási lyuk van a költségvetésben, a kórházak adóssága már a Holdról is látszik és a mostani húsvétra a korábbiaknál is nehezebben vesz magának élelmet milliónyi honfitársunk.
Ezen a héten azt is kerek-perec bebizonyítottuk, hogy vígan meglennénk a drágán vett orosz gáz nélkül is. Közben meg tovább nézhettük az MNB és a kormány üzenőpárbaját és meghallgathattuk a nagyotmondásban verhetetlen nemzetgazdasági minisztert, amint éppen azt igyekszik ecsetelni, hogy miként lesz a főnöke által előírt ütemű, vagyis 4 százalék körüli az idei növekedés. Egyelőre üres fecsegés ez, már a pénzügyminiszter is folyamatosan egyre lejjebb vitte ezt a számot, közelítve a közgazdászok többsége által reálisnak vélt 2-3 százalékos sávhoz.
Már nem is ugorhatsz? - jöhet a következő kérdés, azt találgatva, hogy mi lehet mind emögött és mekkora mozgástere van a mi nyuszinknak. Hogyan akarja a határozottságot sugallni jó két hónappal az önkormányzati és az EP-választások előtt, miközben rádőlnek a gondok: nem jön a pénz nagy része Brüsszelből, újabb beruházásokat kell leállítani vagy elhalasztani, káderválságot kell kezelni és a vallásosan fideszes tömegből is egyre többen hallják, látják, hogy miként működik a Rendszer. Például úgy, hogy az igazságügyi miniszter jól fizető állami állást intéz a férjének.
Nyuszi hopp, nyuszi hopp - ezt várják ők. Elszántságot, keménységet, erőt, ami szerintük elvárható egy országvezetésre felkent embertől. Szerintem most épp azon gondolkodik, hogyan lehet megfelelni ennek az elvárásnak. Arra számítok, hogy befeszülés jön, rámutatnak majd a belső ellenségre (a külsőkre már régen megtették), elővesznek újakat vagy régi újakat. A lényeg, hogy nem szabad kimondani, elismerni, hogy ő bármiben is hibázott. Olyan ugyanis nincs. Vagy ha mégis, akkor nem szabad annak látszani. Szóval jön az Erő, ami mindent elsöpör és aminek az első pontja az, hogy
máris egyet megfogott.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
