A fiatalok agya úgy van huzalozva, hogy megszegje a vírus miatt elrendelt korlátozásokat
A tinédzserek és a huszonévesek biológiai programjának része, hogy gyakrabban találkozzanak a barátokkal, kollégákkal. Persze tenni azért lehet az automatizmusok ellen, de nekik valóban nehezebb, mint az időseknek.
A koronavírus tavaszi, első hullámával szemben a néhány hete kezdődött újabb felfutási időszakban a fertőzöttek túlnyomó részét itthon a fiatal korosztály adja ki, olyannyira, hogy az aktív esetek átlagéletkora Magyarországon jelenleg 26 év. A második hullámot a kormányzati járványvizsgáló szerv egyrészt a külföldi nyaralásból behurcolt eseteknek tudja be, másrészt viszont a nyári esküvőkön, bulikon való terjedésnek. Legalábbis az utóbbiakon valószínűleg a fiatalok vesznek részt túlnyomó többségben, holott az ajánlás továbbra is az, hogy a vírus terjedésének megelőzése érdekében lehetőleg kerüljünk minden olyan társas érintkezést, ami nem muszáj.
Annak belátásához, hogy a fiatalok nehezebben bírják ki közösségi élet, bulizás nélkül, nem kell külön vizsgálatot folytatni, arra azonban megvan a tudományos magyarázat, hogy miért van ez így, erről pedig a Wall Street Journal közölt cikket. A lap által idézett tudósok szerint a fejlődés, felnövés természetes része, hogy a fiatalabb korosztálynak nagyobb az igénye a család elhagyására, és a kortársakkal való találkozásra, mert a szocializálódás és az új élmények keresése útján formálódik az identitásuk. Vagyis a jelen helyzetben a karantén-előírások és a társadalmi távolságtartás szabályainak megszegésével.
Diákok távoznak, miután átvették tankönyveiket a Gyáli Bartók Béla Általános Iskolában 2020. augusztus 28-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
"A felfedezés egy neurobiológiai utasítás" - mondta a lapnak Judith G. Edersheim, a Massachusetts General Hospital agy- és viselkedéskutató központjának társvezetője, aki egyben a Harvard Medical School pszichiáter professzora. Edersheim szerint a fiatalok a legtöbb esetben nem szándékosan vágnak bele kockázatos dolgokba, hanem egyszerűen erre vannak beprogramozva.
A gyermeki agy a születés pillanatában még nincs teljesen kiformálódva. A születés utáni működése során gyorsan nagy mennyiségű szinapszist (sejtek közötti kapcsolódási helyet, melyen keresztül az ingerek terjednek) képez, a külső világ behatásai, tehát a tapasztalatok így tudnak raktározódni, a gyermeki agy így fejlődik menet közben. A serdülőkorba lépve (ami alatt 14-től akár 26 éves korig terjedő periódust is érthetünk, attól függően, mely funkciókat vizsgáljuk) ezek a szinapszisok megritkulnak, mert az agy kiszanálja azokat, melyeket a további működés során lényegtelennek ítél. Hogy mi fontos és mi nem, azt az agy ismét csak a külső világ tapsztalatai alapján dönti el, az alapján, hogy az egyes szinapszisokat milyen gyakran használja - ezért kulcsfontosságú az egyén fejlődése szempontjából a serdülőkori függetlenség.
A szinapszis-frisstéssel egy időben a serdülők szervezetében csúcsra tör a dopaminszint. Ez a hormon a jutalomközpontú tanulásra való motiváltságot erősíti, mely a később megvalósuló nyereségekkel szemben az azonnali, pozitív visszajelzéseket díjazza. A magas dopaminszint ezért kockázatos döntésekhez vezethet - magyarul ezért van az, hogy a tinédzserek meggondolatlanul, akár élvhajhász módon tudnak viselkednek, ahelyett, hogy mérlegelnék a forrófejűn, a pillanat hevében hozott döntéseik hosszú távú következményeit.
Ezt a motivációt az újdonságok, izgalmak keresése és azoknak a kortársakkal való együttes megélése fűti. Egy buli ígérete egyszerre támogatja mindegyik oldalról ezt a motivációt, ráadásul ma, a közösségi média korában az utóbb említett tényező különösen erős, hiszen a fiatalok partiképeit a Facebookon, Instagramon látják az ismerőseik is, ha pedig még lájkokat is kapnak rá, az további, azonnali jutalomfröccsel bombázza az agyukat. Az agy fejlődése mellett a mentális egészség és az éntudat épülése szempontjából is fontosak a fiatalok számára a kortársakkal való interakciók, véli Livia Tomova, a Massachusetts Institute of Technology kutatója, aki még könyvet is írt a serdülő agyról. Szerinte úgy kell a tinédzsereknek a társas érintkezés, mint éhezőnek egy falat kenyér.
A WSJ cikke rámutat, hogy a pandémia miatt meghozott korlátozások, ezeken belül pedig az iskolák lezárása különösen nagy gyomros volt a fiataloknak, hiszen elsősorban ez volt az a közeg, ahol a társas érintkezési igényüket kielégítették. A tavaszi iskolazár után itthon most épp nincs ilyesmi napirenden, helyette egy viszonylag puha határzárat rendelt el a kormány - holott a Nemzeti Népegészségügyi Központ friss jelentése szerint most már az ország nagyobb részén megindult a közösségi terjedés.
