A mesterséges intelligencia kapcsán sokat olvashattunk az elmúlt időszakban a különböző alkalmazási lehetőségekről, veszélyekről, de az talán kevésbé került a figyelem homlokterébe, hogy milyen iszonyatos energiaigénye van ezeknek az alkalmazásoknak.
Erre néhány napja tökéletesen felhívta a figyelmet a hír, hogy egy Constellation Energy nevű energetikai vállalat a Three Mile Island atomerőmű újraindítását tervezi, méghozzá úgy, hogy a Microsoft tulajdonképpen „lábon” megvenné az erőmű teljes áramtermelését húsz évre előre. Ha valaki esetleg nem tudná, a Three Mile Island-i atomerőmű az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris „incidensének”, azaz balesetének helyszíne. 1979 tavaszán csak az erőmű dolgozóinak helytállásán és a gondviselésen múlt, hogy végül nem jutott ki jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés a környezetbe, de az erőmű kettes blokkja fölé így is egy 150 tonnás ólomszarkofágot kellett emelni, hogy elzárják a külvilágtól.
Az erőmű másik blokkját végül csak 2019-ben állították le – ennek újraindítását tervezi most a Constellation Energy a Microsoft a generatív mesterséges intelligenciát kiszolgáló szervereinek energiával való ellátásához. A tervek szerint a reaktor 2028-tól termelne ismét áramot, és első körben 2054-ig kérnék a hatóságoktól a létesítmény működési engedélyének meghosszabbítását. Ez lenne az első alkalom az Egyesült Államok történetében, hogy egy korábban leállított atomerőművet újra bekapcsolnának a termelésbe.
Lesz vele munka
A Constellation Energy 1,6 milliárd dollárt fektetne be a létesítménybe, amely leállítása előtt 837 megawatt energiát termelt – ez nagyjából 800 ezer háztartás igényeit tudta kiszolgálni. Annak ellenére, hogy az 1-es blokkot nem érintette a baleset, és a blokkot nem olyan régen állították le, a Constellation szerint „jelentős befektetésre”, és jelentős munkálatokra lesz szükség az újraindításhoz, többek között a turbinaegység, a generátor, illetve a hűtő- és irányítórendszerek is felújítást, átalakítást igényelnek.
Fotó: Wikimedia
Mindebből már lehet valamilyen fogalmunk arról, hogy milyen iszonyatosan energiaigényes dolog is a mesterséges intelligencia – de pontosan mennyire? Egy idei jelentés szerint 2022-ben az adatközpontok energiaigénye a teljes amerikai energiafogyasztás 3 százalékát tette ki, de ez 2030-ra 8 százalékra fog emelkedni.
Csak egy gyors email
Ha azoban konkrétan arra vagyunk kíváncsiak, az MI mennyit „fogyaszt”, akkor kénytelenek vagyunk durva becslésekre hagyatkozni. A Washington Post egy kutatót kérdezett meg arról, hogy milyen terhelést jelent a környezetnek, ha a jelenleg legelterjedtebb MI-alkalmazással, a ChatGPT-vel íratunk meg egy százszavas emailt.
A szakértő becslése szerint ez a feladat 14 LED-izzó egy órán keresztül történő működtetésének megfelelő energiát, illetve egy palack vizet emésztene fel (a vizet a hatalmas hőt termelő adatközpontok hűtésére használják). Ez azt jelenti, hogy ha csak minden tizedik amerikai dolgozó hetente egy emailt írat meg a ChatGPT-vel, az is évente 435 ezer köbméter vizet (ez 2021-es adatok szerint nagyjából 11,5 ezer magyar ember éves vízfogyasztásának felel meg), illetve 121 500 megawattóra elektromos áramot fogyaszt (ez pedig 2022-es adatok szerint csaknem 55 ezer magyar fogyasztó éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg).
Ez tehát még mindig csak minden tizedik amerikai munkavállaló heti egy emailje, ha elkezdjük szorozgatni a számokat, és belegondolunk, mit jelent, ha mondjuk minden 5. dolgozó használja egy ilyen feladatra az MI-t és nem hetente, hanem naponta, akkor máris eléggé csillagászati számoknál járunk. És aztán kiterjeszthetjük a becsléseket az egész világra – nem nehéz eljutni a teljesen kezelhetetlen mennyiségekig, miközben mégiscsak éppen egy részben az energiafogyasztás okozta klímaváltozás közepén vagyunk, az édesvíz pedig minden ismert becslés szerint az egyik legszűkösebb erőforrása lehet az emberiségnek a következő évtizedekben.
