A káromkodás vagy a sértő hatású tabunyelv használata javítja a fizikai teljesítményt a rövid és intenzív, erő- és erőfejlesztést igénylő feladatok során – áll egy friss tanulmányban, amely az elmúlt pár év kutatásait összegzi.
Az elemzés rámutat, hogy a káromkodás fizikai teljesítményre gyakorolt hatása még mindig nem teljesen világos, annak ellenére, hogy a káromkodás valóban módosítja a fiziológiai (például pulzusszám, vérnyomás, bőrvezetési), pszichológiai (azaz állapotzavar) és nociceptív (azaz fájdalomküszöb, fájdalomtűrés, fájdalomérzékelés) reakciókat.
Különböző kísérletek a káromkodás különféle dózisait is (használt szitokszavak, azok gyakorisága és mennyisége) vizsgálták, amelyek javítják a fizikai teljesítményt. Azt is megfigyelték, hogy a pozitív fizikai teljesítmény reményében hozzá tudnak szokni az emberek a káromkodáshoz. De a káromkodás hiába alacsony kockázatú, hatékony és olcsó beavatkozás a fizikai teljesítmény növelése érdekében, annak tabu jellege korlátozza annak etikusságát és hasznosságát. Ezen kívül csak a közelmúltban vált a vizsgálódások témájává, ezért sok kérdés még megválaszolatlan.
Mióta káromkodunk?
A káromkodás vagy a potenciálisan sértő tabuszavak használata egy összetett társadalmi és nyelvi jelenség, amely évszázadok óta létezik. Az egyes szavak sértő mértékét a történelem során nagyrészt a társadalmi és vallási normák formáltak.
A társadalmi normák a legtöbb embert gátolják a szitokszavak használatában, mert következményekkel jár, attól függően, hol használják.
Még akkor is jól meggondolandó a cifra szavak használata, ha kutatók korábban megállapították, hogy a káromkodás olyan pozitív fiziológiai, pszichológiai és szociális hatásokat vált ki, amelyek a hagyományos nyelvhasználattal nem érhetők el. Sőt, a pozitív következmények közé tartozik a fokozott fájdalomtűrés, a fejlettebb humorérzék, az őszinteség, a társadalmi kötelékek megerősödése, és a javuló memória is.
Fotó: Depositphotos
Csak pár éve kutatják
A káromkodás fizikai teljesítményre gyakorolt hatását 2018-ban kezdték vizsgálni, amikor kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy a csúnya szavak hogyan befolyásolják az erőt és az erőteljesítményt.
A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a káromkodás átlagosan 4,5 százalékkal növelte a Wingate Anaerobic Power Test csúcs- és átlagos teljesítményét. (Az anaerob teljesítmény és kapacitás mérésére szolgáló teszt).
Ezt követően egy későbbi tanulmány kimutatta, hogy a káromkodás átlagosan 8 százalékkal javította a kézzel kifejthető erőt. Egy másik kísérletben a fekvőtámaszos feladatnál káromkodás közben 10 százalékkal tovább tudták tartani a pozíciót, mint egy semleges szó ismétlésekor. Egy 2023-as vizsgálatnál pedig a résztvevőktől egy szitokszót kértek, amelyet akkor használnának, ha véletlenül átdöfnék a lábujjukat. A résztvevők többsége a „f..z” szót választotta kívánt szitokszónak. A résztvevők minden fizikai teljesítményfeladat során 5 másodpercenként ismételték a választott csúnya szót a gyakorlatok alatt, és a szitkozódás 9-22 százalékkal javította a különböző fizikai feladatok teljesítményeit.
Bár még nem teljesen ismert, hogy a káromkodás mechanizmusa hogyan befolyásolja a fizikai teljesítményt, a kutatások azt mutatják, hogy a csúnya szavak megváltoztathatják az edzéseredményeket az idegrendszeren keresztül.
Pszichológiai hatás
A káromkodás számos pszichológiai változást idéz elő, amelyek hatással lehetnek a fizikai teljesítményre. A szitkozódásról kimutatták, hogy erősebb érzelmi izgatottsággal társul. Az érzelmi izgalom és a káromkodás közötti kapcsolat pedig minden bizonnyal a társadalmi normáktól és a kiejtett szavak jellegétől függ. Azzal, hogy a káromkodások erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint a semleges szavak, növelik az agy fontos részének, az amygdala által közvetített izgalmat, ami végső soron a motiváció és a fizikai erőfeszítés felerősítését eredményezi.
Egy másik lehetséges mechanizmus, amellyel a káromkodás javítja a fizikai teljesítményt, az a káromkodás által kiváltott úgynevezett hipoalgézia, azaz a fájdalomtűrőképesség növekedése, amit szintén bizonyítottak már.
A káromkodás mennyisége
Egyes vizsgálatokban lehetővé tették a résztvevők számára, hogy maguk válasszák ki káromkodásukat.
A „f..z” és a „s..r” volt a leggyakrabban választott szitokszavak.
Egy tanulmány szerint a résztvevők 51,5 százaléka választotta az előbbit, míg 38 százaléka az utóbbit. A káromkodások mennyisége a vizsgálatok során 2-3-tól 45 szitokszóig terjedt. A vizsgálatok következetesen javuló fizikai teljesítményt mutattak ki a többszöri káromkodások következményeként.
Az egyik vizsgálat azt találta, hogy a 2 perces káromkodás csökkentette a fájdalomérzetet; azonban azok, akik ritkábban káromkodtak mindennapi életükben, nagyobb teljesítménynövekedést tapasztaltak azoknál, mint akik gyakrabban káromkodnak. Ez azt jelenti, hogy a káromkodás túlzott használata a mindennapi helyzetekben csökkenti annak hatékonyságát.
Más tanulmányok pedig arra is kitérnek, hogy néhány szitokszó jelenléte az online térben növeli azok hasznosságát, míg sok szitokszó nem. Ez arra utal, hogy az olvasók toleránssá válhatnak a káromkodással szemben, ha a kritikák túl sok káromkodást tartalmaznak.
Mi ebből a tanulság?
Bár kísérletekkel kimutatták, hogy a káromkodás javítja a fizikai teljesítményt a viszonylag rövid és intenzív feladatok során, fontos szempont, hogy minden rendelkezésre álló vizsgálatot laboratóriumi körülmények között és ellenőrzött környezetben végeztek.
Ezért nem lehet tudni, hogy a káromkodással kapcsolatos teljesítményjavulások természetes, valós körülmények között is bekövetkeznének-e úgy, mint steril körülmények között.
Ezért a jövőbeli kutatásoknak még számos dolgot fel kell tárniuk a káromkodás hatásaival kapcsolatban, még akkor is, ha költséghatékony és könnyen használható. Valamint a káromkodás tabu jellege korlátozhatja a valós életben való használhatóságát, például számos fitneszközpont és versenyhelyszín tiltja az agresszív viselkedést, beleértve a káromkodást is. Felmerülhet az is, hogy egyesek a káromkodást módosítanák azzal, hogy belsőleg vagy elég halkan ejti ki, de empirikus kutatás még nem támasztotta alá a csendes káromkodás hatékonyságát.
