A kórházban szerzett, antibiotikumokra immunis fertőzések még a 21. században is komoly közegészségügyi problémát jelentenek, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy nem feltétlenül maradnak az intézmény keretein belül. Az onnan kikerülő textíliákkal ugyanis hazavihetők a baktériumok. Az Egyesült Királyságban gyakran használják az egészségügyi dolgozók egyenruháik tisztítására az otthoni mosógépeiket, ám a metódus az utóbbi időben egyre nagyobb aggodalmat kelt a fertőtlenítésben való hatékonytalanságuk miatt. Egy új tanulmány most azt vizsgálta, hogy az általános mosógépek mennyire képesek a fertőző mikroorganizmusok elpusztítására. Az eredmény sajnos nem túl biztató.
Kiderült, hogy az otthoni mosógépek és azok különféle programjai ebből a szempontból meglehetősen megbízhatatlanok, mert egyálalán nem tudják mindig elpusztítani a textilben megtapadt baktériumokat.
Sőt, ezek a baktériumok rezisztenssé válhatnak, ami az antibiotikum-rezisztenciát is fokozhatja, és még az otthoni mosógépben is megtelepedhetnek a kórházból hazahozott baktériumok.
A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a háztartási mosószerek több baktériummal szemben is csak 50 százalékban értek el megfelelő fertőtlenítést. Így az egészségügyi egyenruhák háztartási mosása nem biztos, hogy elegendő a fertőtlenítéshez, ami kockázatot jelent a kórházi fertőzések átvitelére a civil környezetre.
Fotó: Depositphotos
A kórházi fertőzések az ottani kezelés gyakori szövődményei, amelyek sajnos növelik a megbetegedési és a halálozási arányt. A kórházi fertőzésekért felelős hat legfontosabb antibiotikum-rezisztens baktériumfajra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) különösen odafigyel, és a kutatók ezeket is vizsgálták: az Enterococcus faecium, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae, az Acinetobacter baumanii, a Pseudomonas aeruginosa és az Enterobacter fajokat. Ezeket észlelik a leggyakrabban az egészségügyi intézményekben.
Bár a fertőzések kockázatának csökkentése érdekében számos országban fertőzés-ellenőrzési intézkedéseket vezettek be az egészségügyi intézményekben, ezek leginkább a mosható felületekre és a kézfertőtlenítésre szűkülnek, és kevés hangsúlyt fektetnek az egészségügyi textíliák fertőtlenítésére, pedig ezek is fertőzési gócpontok lehetnek.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a fent említett hat baktériumból négy legalább 20 napig túlélt a pamutban, kettő pedig 7 nap után is életképes volt poliészteren. Több járvány is előfordult már, amit a kórházi textilákkal hoztak összefüggésbe.
Egy 2021-es tanulmány szerint az Egyesült Királyságban az ápolók közel 80 százaléka a saját mosógépében mossa otthon az egyenruháját. Ám ezek a mosógépek előre programozottak, és a hőmérsékleten és a centrifugálási sebességen kívül a felhasználók nem tudják szabályozni vagy ellenőrizni a mosási ciklus paramétereit – így a kórházi dolgozóknak ajánlott fertőtlenítést sem lehet ezekkel garantálni. Sőt, a mosógép nem megfelelő fertőtlenítése miatt úgynevezett biofilm is kialakulhat, ami a hazahozott fertőzés veszélyét tovább növeli.
Tehát a kórházi fertőzések már nemcsak a falakon belül, hanem azokon kívül is kritikus kihívást jelentenek a betegbiztonság szempontjából, különösen az antibiotikum-rezisztens kórokozók terjedése miatt.
Ezért a kutatók otthoni mosógépekkel végeztek vizsgálatokat a baktériumok életképességére vonatkozóan. Számos következtetést vontak le, például egyes gépek nem érték el a megadott 60°C-ot, ezért 50 százalékuk alkalmatlan volt a fertőtlenítésre.
És ha a textíliák fertőtlenítéséhez szükséges hőmérséklet (60°C) nem érhető el, akkor a mosószerre kell összpontosítani. A hagyományos háztartási mosószerek nem feltétlenül képesek elpusztítani a baktériumokat, ezért elsőbbséget kell élvezniük a bizonyított antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező mosószereknek. Ezenkívül a mosószereket olyan magas koncentrációban kell használni, hogy elpusztítsák a mikroorganizmusokat. Azt is megfigyelték, hogy egyes baktériumoknál a por alakú mosószer hatékonyabb volt fertőtlenítésre, mint a folyékony.
Az orvostanhallgato.blog szerint a megoldás a ruhafertőtlenítő öblítő, ami Magyarországon is kapható. Hatásukat hideg és forró vízben egyaránt kifejtik, ráadásul a legtöbb alkalmas kézi mosásra, illetve a mosógép fertőtlenítésére is. Ezért ha nincs mód a kórházban viselt köpenyek, ápolói védőruhák ipari mosására, akkor érdemes ezt használni, hogy se a dolgozók, se családtagjaik ne fertőződjenek meg a hazahurcolt baktériumokkal.
Nagy nehezen derültek csak ki a magyar adatok
A Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és 2024 elején nyilvánosságra hozta a 2017-2022-es kórházi fertőzések hivatalos adatait. Az egészségügyi hatóságok sokáig titkolták, de hosszas pereskedés után végül kiadták ezeket az információkat. Bár egyes kórházak lazán kezelik az adatleadási kötelezettségüket, és az intézmények 14 százaléka egyáltalán nem jelent kórházi fertőzéseket, illetve olyan is akad, amelyik nullás jelentést ad be – de még ezzel együtt is hiánypótló adatsorokat közöltek.
Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre magas fertőzési számokat produkálnak, és ebből látható, hogy akkor minden bizonnyal az ott dolgozók is visznek haza rendesen baktériumokat.
Azok, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
Például a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, melyből 801-szer a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben pedig ugyanebben az időszakban 2892 kórházi fertőzést rögzítettek, és 1366 esetben jelentették, hogy kórházi fertőzést elkapó beteg halt meg.
A magyar egészségügyi intézmények fertőtlenítéséről szóló rendelet szerint egyébként „minden textília, amit az egészségügyben felhasználnak, fertőtlenítő mosáson kellene, hogy átessen”. A rendeletben meghatározták, hogy milyen programokat kell futtatni fertőtlenítő mosásként. Ipari mosógépek ezt tudják, viszont a háztartási gépek nem. S bár az NNGYK járványügyi előírásai rögzítik a munkaruházat fertőtlenítésének követelményeit – főként kórházi környezetben –, sok egészségügyi dolgozó azért nem adja le a központi ipari mosásra a ruháját, mert nem a sajátját kapja vissza, vagy ha mégis, megváltozott méretben. Ezért az otthoni mosásnál szinte kötelező az antibakteriális fertőtlenítő hozzáadása a ruhákhoz.
