<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az otthon ülő, a konyhában serénykedő nők vállalnak több gyereket? A fejlett országokban nem. De a termékenységi ráta növeléséhez megfelelő állami és társadalmi hozzáállásra is szükség van.

Nagy port vert fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  Pink education jelenség Magyarországon!? című, a héten közzétett tanulmánya. Amely problémás állításait sokan, sok helyen kiszerkesztették, ahogy az a tény is sokaknak szemet szúrt, hogy miért is az ÁSZ készít ilyen tanulmányt. Ezek jogos felvetések, ám ettől még a tanulmány alapját képező statisztikai adatok valósak, ahogy a – nem a legszerencsésebb körítéssel – tálalt probléma is.

Véletlen, de nem sokkal e tanulmány megjelenése után ismertette a The Economist egy még áprilisban megjelent, a női munkavállalás és a termékenységi ráta összefüggését vizsgáló új tanulmány legfontosabb megállapításait, amelyek az ÁSZ-tanulmánnyal összevetve különösen érdekesek.

A fejük tetejére álltak az adatok

Sokáig alapvetésnek számított a társadalomtudományban, hogy a fejlett országokban a nők munkapiaci szerepének erősödése együtt jár a termékenységi ráta csökkenésével. Ennek okai könnyen beláthatók: a jól kereső szülők többet költenek gyermekeik felnevelésére, taníttatására, ennél fogva kevesebb gyermeket vállalnak, a dolgozó nők pedig több lehetőségtől és bevételtől esnek el a gyermekvállalással, vagy a több gyermek vállalásával. Ha tehát több nő dolgozik, akkor kevesebb gyermek születik. A tanulmányban bemutatott 1980-as adatok tökéletesen igazolták is az elméletet, a termékenységi ráta a dolgozó nők arányának növekedésével csökkent a fejlett országokban, ahogy ez a lenti ábra bal oldalán látható.

Csakhogy. 2000-ben nagyon más eredményeket hozott egy ugyanilyen összevetés. A jobb oldali ábrán ugyanis pontosan ellentétes trendet figyelhetünk meg: a dolgozó nők magasabb aránya átlagosan nagyobb termékenységi rátákat hozott a fejlett országokban.

Termékenységi ráta és a dolgozó nők aránya 1980-ban, illetve 2020-ban. Illusztráció: The EconomistTermékenységi ráta és a dolgozó nők aránya 1980-ban, illetve 2020-ban. Illusztráció: The Economist

Ez a jelenség igen erős fejtörést okozott a témával foglalkozó társadalomtudósoknak. Mi változott? Az amerikai National Bureau of Economic Research által készített, A termékenység gazdaságtana: Egy új korszak című tanulmány pontosan erre a kérdésre igyekszik választ adni.

A szerzők úgy érvelnek, hogy számos fejlett országban (például Norvégiában vagy az Egyesült Államokban) az elmúlt évtizedekben gazdaságilag és társadalmilag is sokkal könnyebb lett összeegyeztetni a nőknek az anyaságot egy állás megtartásával. Az ilyen országokban pedig ennek hatására emelkedni kezdett a termékenységi ráta, mivel a dolgozó nők is könnyebben vállaltak (több) gyermeket. Ezzel szemben az olyan országokban, ahol e kettő összeegyeztetése továbbra is nehézkes, kevesebb nő dolgozott, és e mellett is kevesebb gyermek született.

Megfelelő körülmények kellenek

A tanulmány négy, a magasabb termékenységi rátához vezető alapvető tényezőt jelöl meg: rugalmas munkaerőpiac, kooperatív apák, kedvező társadalmi normák és jó családpolitikai intézkedések. Norvégiában például a kormány átlagosan évi nagyjából 12 millió forintnak megfelelő összeget költ minden egyes kisgyermek intézményi ellátásának támogatására, azaz bölcsödékre, napközikre és óvodákra, mind a dolgozó nők aránya, mind a termékenységi ráta a legmagasabbak közé tartozik az OECD-országok között. A közel egy éves szülési szabadság is sokat segít.

A társadalmi normák azonban a pénzhez hasonlóan fontos szerepet játszanak a nők gyermekvállalási kedvének alakulásában. Az Egyesült Államokban átlagosan mindössze évi 200 ezer forintnak megfelelő összeget költ az állam a kisgyerekek intézményi ellátására, és az OECD-országokban egyedüliként az USA-ban nincs is szövetségi szinten előírt fizetett szülési szabadság. Azonban az amerikai férfiak több házimunkát végeznek és nagyobb részt vállalnak a gyermekek gondozásából, mint a legtöbb OECD-országban.

A fejlett országok a termékenységi ráta növelését célul kitűző kormányzatainak tehát alapvetően e négy körülményen érdemes kedvező irányban változtatniuk. Persze a társadalmilag elfogadott nemi szerepek megváltoztatása, és ezzel párhuzamosan a férjek, apák és élettársak több házimunka elvégzésére történő rávétele bonyolultabb és időigényesebb feladat, mint mondjuk a munkapiacot szabályozó törvények átírása, vagy mondjuk a bölcsödék számának és minőségének emelése. A tudomány álláspontja viszont e tanulmány adatai szerint egyértelmű: minél könnyebb egy fejlett országban élő nőnek dolgoznia, annál több gyermek születik az országban.

Magyarországon egyébként a dolgozó nők aránya a 2010-es 59 százalékról jelentősen emelkedve 2019-ben 72,1 százalékon állt, ami nem drámaian alacsonyabb, mint a svéd 78,9 vagy a norvég 76,8 százalék. Az egy nőre jutó élveszületések száma Magyarországon 1,53 volt 2021-ben, míg Svédországban 1,84, Norvégiában 1,68, Olaszországban pedig 1,3.

Annak eldöntését az olvasóra bízzuk, hogy a jelenleg éppen egyetlen női taggal rendelkező jelenlegi Orbán-kormány(ok) intézkedései és kommunikációja milyen irányba mozdította el a tanulmány által kulcsfontosságúnak ítélt tényezők alakulását. Az mindenesetre biztos, hogy máshol nem a nők helyének a konyhába és a szülőszobába való kijelölése, hanem például éppen a hagyományos szerepek fellazulása, a férfiak által végzett több gyermekgondozás és házimunka bizonyult hatásosnak a termékenységi ráta emelésében, így egy felelősen gondolkodó magyar államférfiúnak ebben (is) példát illene mutatnia az ország társadalmának.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.