Rossz hírünk van: nem menő a mackó-alsó és a kinyúlt póló a távmunkához

Home office-ban dolgozunk, végre a szekrényben maradhat az ing, nyakkendő, blúz és blézer, és jöhet helyette a mackóalsó, a kinyúlt póló meg a pecsétes, kapucnis pulcsi. Ismerős gondolatok? Ha igen, akkor jobb, ha elfelejtjük őket, már amennyiben tényleg jól akarunk teljesíteni a koronavírus miatt elrendelt távmunkák korszakában. Nagyon szoros összefüggés van ugyanis a home office-ban mutatott munkamorálunk és az otthoni munkához választott ruhadarabjaink között, mutat rá több tanulmány, melyek eredményeit a Wall Street Journal ismertette.

A Zoom-os videókonferenciák korában új lendületet kapott az úgynevezett enclothed cognition (nehézkes fordításban mondjuk "öltözködési én-érzet") nevű tudományterület, mely az öltözékünk, az agyi aktivitásunk és a produktivitásunk közti kapcsolatokat vizsgálja - vagyis azt, hogyan reagál az agyunk tudattalanul arra, hogy milyen ruhadarabokat viselünk.

Az öltözködési én-érzet szakkifejezés egy 2012-es, az Illinois-i Northwestern University berkeiben végzett kutatásból származik, mely során azt vizsgálták, milyen hatással van a kísérletbe bevont személyek teljesítményére, ha fehér köpenyt kell viselniük a tesztek során. A résztvevőknek egy sor koncentrációs vizsgálaton kellett átesniük úgy, hogy első körben megfelezték a csoportot, és az egyik félre ráadták a fehér köpenyt, a másik banda pedig a sima, utcai ruháiban teljesítette a kiírt feladatokat.

A fehérköpenyes csoport teljesített jobban. A következő körökben az egyik kis csoport megkapta a fehér köpenyeket úgy, hogy a kutatás vezetői azt mondták nekik, azok orvosi köpenyek. A második csoport szintén felhúzhatta a fehér köpenyt, de nekik azt mondták, azok festőköpenyek.

Végül olyan verzió is volt, hogy egy csoport megint csak sima, utcai ruhákban veselkedett neki a feladatoknak, de közben a közelben elhelyezett fehér köpenyekre pillantgatott.