8p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A rejtélyes csecsemőkori amnézia arra utal, hogy a memória másként működik egy fejlődésben lévő agyban, mint felnőtt korban. Ettől függetlenül akadnak olyan kivételek, akiknek mégis vannak egészen korai emlékképei.

Vajon valóban emlékszünk arra, hogy félévesen hasfájástól üvöltöttünk, hogy 18 hónapos korunkban a hegyekben nyaraltunk a szüleinkkel, vagy hogy 2 évesen bárányhimlősek voltunk? Szinte biztosan nem. Bármilyen valóságosnak is tűnnek a legkorábbi emlékeink, valószínűleg csak fényképeket, vagy a szüleink történeteit memorizáltuk.

Az emberek általában semmire sem emlékeznek 3 éves koruk előtt, és a gyerekek memóriaképessége csak 7 éves korára érik be teljesen.

„Bizonyos értelemben ez paradoxon. Amikor az ember agya olyan sebességgel tanul, ahogy soha többé egész élete során, a korai emlékek mégsem ragadnak meg az agyban" – mutat rá az ellentmondásra Flavio Donato, a Bázeli Egyetem idegkutatója a science.org-nak.

Ritka, de azért akad, akinek vannak korai emlékei
Ritka, de azért akad, akinek vannak korai emlékei
Fotó: Depositphotos

A kutatók sokáig azt feltételezték, hogy a csecsemők agya nem elég érett ahhoz, hogy tartós emlékeket tároljon. Sigmund Freud azonban úgy gondolta, hogy a csecsemők valójában alkotnak emlékeket, de az agy elnyomja őket, így felnőtt korunkra elfelejtjük a születés pszichoszexuális élményét. A folyamatot „infantilis amnéziának” nevezte.

Új kutatások kezdik alátámasztani, hogy Freudnak igaza volt a felejtéssel, még ha annak céljával nem is teljesen. Az agy valóban képes emlékeket létrehozni 3 éves kor előtt – bár talán más módon, mint a felnőttkoriakat –, és ezek az emlékek felnőttkorig is megmaradhatnak. Ám tudatosan nem férhetünk hozzájuk.

Mai napig senki sem tudja, miért létezik csecsemőkori amnézia, de tanulmányok szerint sok más emlős is megtapasztalja, ami arra utal, hogy nincs összefüggésben a nyelvhasználattal vagy az öntudattal. Ez a felejtés valószínűleg valamilyen evolúciós célt szolgál.

„Elfogadtuk a csecsemőkori amnéziát, mint az élet törvényszerűségét, és mint az agyfejlődés elkerülhetetlen következményét” - jelenti ki Tomás Ryan, a Dublini Trinity College idegkutatója.

Azért, hogy kiderítsék, hogyan működik ez a természetes folyamat, a kutatók kisgyermekeket vizsgálnak a laboratóriumokban és memóriateszteket végeztetnek velük. Azt remélik, hogy az ilyen kísérletek kulcsot jelenthetnek annak megértésében, hogy a korai emlékek hogyan halványulnak el, miközben nyomot hagyhatnak későbbi életünkben, vagy hogyan befolyásolják a memóriakapacitásunkat egész életünkön át a korai életszakaszban lezajlott fertőzések vagy stressz, és talán kiderül, hogy az elfeledett emlékek újra aktiválhatók-e.

Gyereklaboratórium

Sarah Power laboratóriuma színes, varázslatos dzsungelekkel, sivatagokkal és tengeri tájakkal a falakra vetített hely. A 18-24 hónapos kor közötti gyerekek a szobában szétszórt dobozok között totyognak, és próbálnak visszaemlékezni arra, hogy melyik dobozban van az a plüssjáték, amelyet utoljára láttak a dzsungelszobában vagy a sivatagi szobában.

Itt készül az első prospektív tanulmány, amely azt méri, hogy idővel hogyan fejlődik a gyerekek információemlékezési képessége. Power azt tervezi, hogy a vizsgálatban részt vevő 360 gyermeket 6 hónapig – esetleg még tovább – követi.

Figyelni fogja, hogyan fejlődnek memóriaképességeik gyermekkoruk során, és elektroencefalográfiával (EEG) méri agyi aktivitásukat. A gyerekek szülei kérdőíveket töltenek ki az agy fejlődését befolyásoló tényezőkről, például arról, hogy milyen bölcsődébe jár a gyermek, milyen nyelvi képességeik vannak, és hogy a gyermek anyja elkapta-e a Covid-19-et a terhessége alatt.

Power szerint fontos annak kiderítése, hogy a fejlődő agy mikor kapcsolja be a hozzáférhető hosszú távú emlékek kialakításának képességét. Korai adatai szerint ez körülbelül 20 hónapos korban történik, de azok a gyerekek, akik megtanultak egy játékot egy adott helyhez társítani minden szobában, legfeljebb 6 hónapig emlékeznek az információra, míg a fiatalabbak csak körülbelül 1 hónapig.

Érdekes módon úgy tűnik, hogy a csecsemőkori amnézia csak bizonyos típusú emlékeket érint, különösen a kontextuális emlékeket, amelyek összekapcsolják az olyan jeleket, mint a környezet elrendezése az ott megtörtént eseményekkel.

Lehetséges, hogy olyan emberek járnak körülöttünk, akiknek nincs csecsemőkori amnéziájuk
Lehetséges, hogy olyan emberek járnak körülöttünk, akiknek nincs csecsemőkori amnéziájuk
Fotó: Depositphotos

A pszichológusok azonban találtak néhány bizonyítékot arra, hogy a korai emlékek még akkor is megmaradhatnak, ha tudatosan nem férünk hozzájuk. Az egyik kísérletsorozat során a kutatók 2 hónapos csecsemőket tanítottak meg arra, hogy a kiságyuk feletti játékot mozgatni a lábuk rugdosásával. A legkisebb babák erre csak néhány napig emlékezhettek. A 3 és 6 hónapos csecsemők azonban már emlékeztek arra, hogy a lábukkal rúgjanak, ha a kutatók utaltak rá, ami arra utalt, hogy a memória még megvan, de kevésbé hozzáférhető.

Egy másik tanulmány azt találta, hogy azok a 3 évesek, akik különböző állatokról készült képeket látnak, 3 hónapnál később már nem emlékeznek rájuk. De amikor újra fókuszba hozták a képeket, a gyerekek gyorsabban azonosították az állatot a hónapokkal korábban látott fotókon.

Az embereken és a rágcsálókon végzett vizsgálatok egyaránt azt sugallják, hogy a csecsemőkori emlékek nem tűnnek el, csak feledésbe merülnek.

Még mindig rejtélyes

Még mindig nem világos azonban, hogy a legtöbb korai emlék miért felejtődik el.

„A folyamat túlságosan gyakori, hogy ok nélkül létezzen. Az evolúció nem így működik” – mondja Rick Richardson, a Sydney-i New South Wales Egyetem pszichológusa.

Tracy Riggins, a Marylandi Egyetem gyermekpszichológusa pedig azt mondja, lehetséges, hogy az emlékek elnyomása lehetővé teszi az agy számára, hogy nagyobb energiát fordítson a világ működésének kiderítésére, miközben időt ad a hippokampusznak a fejlődésre.

Donato szerint a csecsemőkori amnézia lehetséges magyarázata az, hogy a látens emlékek ideiglenes modellt nyújthatnak a jövőbeli tapasztalatok összehasonlításához.

„Amikor gyerek vagy, nincs tapasztalatod, hogy helyesen kategorizálj. És ha valami veszélyes dolog rejtőzik a feledésbe merülő emlékekben, az csökkentheti annak az esélyét, hogy a hasonló élményeket veszélyesnek kódolják” – mondja.

Miközben a kutatóknak továbbra is fejtörést okoz a csecsemőkori amnézia, fogódzókat keresnek annak működéséhez. Egyesek arra hívják fel a figyelmet, hogy a csecsemőkben gyorsan termelődnek az új neuronok, ez az úgynevezett neurogenezis, és ez felülírhatja az emlékeket. A csecsemők amnéziája ugyanis eltűnik, amikor a neurogenezis lelassul.

Richardson csapata és mások arra a következtetésre jutottak patkányutódok vizsgálatainál, hogy az anyjuktól való elválasztás miatti stressz felgyorsította a hippocampus érését, és megakadályozta a csecsemőkori amnéziát. Ennek azonban van egy hátulütője is – ezek a patkányok életük hátralévő részében jobban aggódtak.

A korai életszakaszban más típusú nemkívánatos történések szintén megakadályozhatják a csecsemőkori amnéziát. Egy nemrégiben végzett tanulmányban Ryan és Power vemhes egereket kezelt vírusfertőzést utánzó szerrel. A megszületett fiú-utódok autizmusszerű tüneteket mutattak, például ismétlődő viselkedésformákat, és soha nem tapasztalták náluk az infantilis amnéziát. A tesztek azt mutatták, hogy mind az epizodikus emlékek felidézésében, mind a labirintusokban való eligazodásban jobbak voltak, mint azok az egerek, akiknek anyját nem kezelték, és a hippokampuszukban található neuronok sűrűbben kapcsolódtak egymáshoz, mint egy érett agyban.

Ez rámutat egy lehetséges mechanizmusra, amely magában foglalja azt a feltevést, hogy a stressz vagy a fertőzés a korai életszakaszban rendellenesen éles memóriát hagyhat az egerekben. De Ryan szerint ugyanez megtörténhet az emberekben is.

„Lehetséges, hogy olyan emberek járnak körülöttünk, akiknek nincs csecsemőkori amnéziájuk. Nagyon érdekes lesz azonosítani ezeket az embereket, és kideríteni, mi történik velük" – mondja.

Donato szerint az infantilis amnézia akár teljesen új dolgokat is feltárhat az emberi emlékezetről. A kutatók úgy gondolják, hogy a fiatal agy a felnőtt agy képlékenyebb változata, de a csecsemőkori amnézia titokzatos és szinte univerzális létezése azt feltételezi, hogy alapvetőbb különbségek is lehetnek.

„Úgy gondolom, hogy sokat nyerhetünk azzal, ha a csecsemők agyára nem úgy gondolunk, mint egy felnőtt agy korlátozottabb változatára, hanem egy olyan mechanizmusra, amely akár más szabályok szerint is működik, mint a felnőtt agy” – teszi hozzá.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!