Lassan már a csillagokat súrolják a repülőjegyárak, ezeket a magasságokat csak a szupergazdagok tudják kifizetni a legtöb országban, így nálunk is. A rossz hír az, hogy ez így is marad, kivéve, ha ötös találatunk lesz a lottón (miután ez a múlt hétvégén sem sikerült senkinek, szombaton már 5,35 milliárd forint lesz a főnyeremény - a szerk.).
Döbbenetes mértékben emelkedtek a repülőjegyárak a Covidot követő években - még tavaly is! A járványt követő turista-boom azért is dobta meg az árakat, mert a társaságok a leépítéseket követően nem tudták kielégíteni a robbanásszerűen megnövekedett keresletet. Nem csupán a repülőgépek egy része kényszerült tartósan a földre, de a pilóták, utaskísérők, sőt a légiirányítók egy jelentős hányada is elhagyta a pályát, így nem csoda, hogy a jegyárak az egekbe szöktek. Mivel tavaly végre elkezdtek visszaépülni a kapacitások, a szakértők egy része azt remélte, hogy idén ismét beköszön az árcsökkenés időszaka - ez azonban cseppet sem biztos. Sőt…
Mi lehet a tűréshatár?
Egy amerikai felmérés szerint egy átlagos repülőjegyen alig több mint 5 dollár körüli profit képződik - ez megközelítőleg egy capuccino ára.
Ennek ellenére a légitársaságok szép eredménnyel zárhatták a tavalyi évet, hiszen az utaslétszám rekordokat döntött. A növekvő igények kielégítésére fokozatosan állították újra üzembe a Covid ideje alatt leállított gépeket. A nagy európai légicégek - British Airways, AirFrance/KLM - már tavaly “visszaépítették a kapacitásokat, értsd: újra üzembe állították a korábban földön veszteglő gépeiket. De például a Lufthansa csak 85 százalékot ért el tavaly.
"A brutális áremelkedés egyik oka az infláció, a másik pedig a korábbi veszteségek kiegyenlítése volt" - véli Kalanovics Attila.
A Mauri utazási iroda vezetője szerint az emelkedés tavaly már elérte a "fájdalomküszöböt". Ennél jóval magasabb tarifákat az utazók jelentős része már nem tud és nem is akar elfogadni. Megítélése szerint már most észlelhető bizonyos korrekció. Példaként egy Budapest-Bali menettérti jegyet említ, amelyért - turistaosztályon! - tavaly ilyenkor félmillió forintot kellett fizetni, idén viszont ugyanez már 400 ezer forintba kerül. Csökkenés látszik a Budapestről az Egyesült Államokba induló - igaz, nem közvetlen! - járatok esetén is. Mivel számításai szerint értékben ez teszi ki az összforgalom 20-25 százalékát, ez a trend jelentkezik majd az összevont statisztikákban is.
A hazai utazási irodák egyelőre bizonytalanok. A tavalyi utazási boom ugyanis nem biztos, hogy kitart az idén is. Aggodalmuk a magas infláció és a kiskereskedelmi forgalom tartós csökkenése miatt is megalapozott.
Megtorpan-e a kereslet?
Megkérdeztük a legjelentősebb légiforgalmi cégeket is, hogy szerintük várható-e észrevehető árcsökkenés. Kérdéseinkre választ csupán a KLM-AirFrance csoport adott:
”A repülőjegyek árának alakulását a piaci környezet, a kereslet, az üzemanyag ára határozza meg elsősorban. A főszezoni jegyárak éven belül általában magasabbak, mint a téli időszakban, mivel a kereslet is magasabb. Arról egyelőre korai lenne beszélni, hogy az idei nyári időszakban milyen keresletre számítunk, hiszen még az előfoglalási adatok sem nyújtanak megfelelő információt fél évvel korábban.”
Az egyik névtelenséget kérő légiközlekedési szakember szerint az idei árak trendjét megjósolni szinte lehetetlen. Ezt ugyanis jórészt olyan gazdasági politikai folyamatok befolyásolják, mint a Hormuzi-szorosnál folyó kiújult harcok, amelyek jócskán meglökhetik a kerozin világpiaci árát, de a Boeing Max 9 típusok esetleges repülési tilalma - erre az Alaska Airlines gépénél történt drámai hiba miatt kerülhet sor! -, vagy a Pratt and Whitney hajtóműveknél tapasztalt anomáliák miatti kényszerű leállások is komoly következményekkel járhatnak.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a két nagy repülőgépgyártó cég, az Airbus és a Boeing képes lesz-e leszállítani az idei évre szerződött mennyiséget. Az sem mellékes, hogy idénre befejeződik-e a korábban elbocsátott vagy önként távozott légiirányítók pótlása. Ennek hiányában ugyanis a légifolyosók és repterek forgalma nem térhet vissza a “békeidők” szintjére.
Tarka körkép az utazási lázról
Csökkenés helyett jegyáremelkedéssel kell számolniuk egyes egzotikus országokba utazóknak.
A kevesek által favorizált dél-amerikai járatok árai is emelkedő tendenciát mutatnak, és a divatos déltengeri szigetekre való eljutásra is többet kell majd szánni - minimum 20-40 százalékkal. De az Indiába és Ausztráliába tartók sem remélhetnek sokat.
Sali Sándor, az Indigo és Qantas légitársaságokat is képviselő Tal Aviation képviselője elmondta, hogy a Budapest-Delhi útvonalra egy retúrjegy 2019-ben 140-160 ezer forintba került, ma ugyanezért 230-250 ezer forintot kell fizetni. Vannak ugyan kiskapuk - például külön-külön jegyet venni egy Wizz Air járatra, majd folytatni az utat a szintén fapados Indigoval -, de ezek sem sokkal olcsóbbak, legfeljebb 10-20 ezer forintos megtakarítást lehet így elérni. Még rosszabb a helyzet Ausztrália és Új-Zéland esetében. A Covid-járvány előtt egy Budapest-Sydney út még kijött 280-300 ezer forintból, ma ennek minimum a kétszeresével kell számolni. A drasztikus áremelkedést nemcsak az infláció okozza, hanem az is, hogy Ausztrália 2022 márciusáig egyáltalán nem fogadott külföldi turistákat. A teljes lezárást követően azonban “berobbant” az utasforgalom és az oda tartó repülőgépek ma is tele vannak.
Jelentősen megnőtt a forgalom Budapest és Szöul között - ide a Korean mellett a lengyel LOT is direkt járatot közlekedtet - teltházzal.
Az egykor pszeudo magyar légicégnek tekintett LOT ugyanakkor már nem repüli a New York vonalat - úgy tűnik, hogy jobban megéri nekik a hazai piacra koncentrálni. Ott egyébként érdekes módon jelentősen megnőtt a charterjáratok száma. A téli szezonban a Boeing 787 Dreamliner cégeik egy részét bérbe is adták chartereket szervező utazási irodáknak.
Méregdrága fapadosok
A legjelentősebb drágulás a fapadosok területén volt észlelhető. Az 1 forintos jegyekre már csak az idősebbek emlékeznek, de az olcsóbb tarifák is jórészt eltűntek a palettáról az elmúlt években.
A low-cost jegyárak nem egy esetben már a hagyományos légitársaságok szintjét is meghaladták és meghaladják. (Egy extrém példa: Budapest-Rekjavík retúrjegy áprilisban 150 ezer, júniusban pedig már 300 ezer forintba kerül a Wizz Air hálózatában.) Kalanovics Attila egy közelmúltbeli foglalást említ ezzel kapcsolatban: egy általuk szervezett turistacsoportnak fejenként 170 ezer forintot kell fizetni egy Budapest-Madrid retúrjegyért a Wizz Air járatára - ugyanez a ritkábban közlekedő Iberia esetében 10-15 ezer forinttal olcsóbb lett volna…
A csillagászati fapados árak azért is sokkolóak, mert az ilyen, úgynevezett low-cost járatok többnyire “fapados” reptereken landolnak, távol a várostól. A szolgáltatások, így az ülőhely kiválasztása, az elsőbbségi beszállás, és egyebek ára pedig hihetetlenül drága lett - például egy bőrönd feladása sok esetben meghaladja a jegy árát. A Wizz Air, a Ryanair és társaik vonzereje azonban továbbra is a point-point szolgáltatás - vagyis az, hogy átszállás nélkül több tucatnyi célállomány elérhető Európán belül.
Ezen belül ki lehet fogni egy Budapest-Larnaka (Ciprus) vagy Brüsszel egyirányú jegyet 5000 forintért is - de ehhez már jó adag szerencse is kell.
Az Európán kívüli célállomások vagy a nyári üdülőhelyekre induló fapados és hagyományos járatok esetében az áremelkedésnek már csak a mértéke kétséges. A görög, spanyol, olasz és török tengerparti nyaralásra vágyóknak talán már most is késő az olcsó foglalás. Már csak az idősebbek emlékeznek arra, hogy egyes tengerparti célpontok néhány ezer forintért elérhetőek voltak - még főszezonban is. Tavaly egy spanyolországi repülőút egy négytagú családnak - fapados légitársasággal! - már 800-900 ezer forintba került - fapados légitársasággal. Hogy idén ugyanez mennyi lesz, azt még megjósolni sem lehet…
