A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum húsvétkor különösen jó okot ad arra, hogy útnak induljunk. De nemcsak a díszes tojások miatt érdemes Baranyába látogatni – ez a vidék a szarvasok és a bánáti bazsarózsa földje is.
A tojásfestés hagyománya ősi szokás, amely a világ számos kultúrájában generációról generációra öröklődött. Az ókori egyiptomiaktól kezdve a görögökön és a rómaiakon át a kínaiakig évszázadok óta a tavaszi ünnepségek fontos része – különösen a keresztények körében. Sok kultúrában a tojást az új élet és az újjászületés szimbólumaként használták, gyakran társítva a tavaszhoz, a természet ébredéséhez. Ahány évszázad és ország, annyiféle technika. A tojásfestés és a tojáshímzés mindenütt szerves része a húsvéti népi hagyományoknak, ugyanakkor mára önálló népművészeti ággá fejlődött. A díszes tojások az ünneptől függetlenül is előállítható, gyűjthető, kiállítható műtárgyakká váltak.
Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum vitrinjeiben 2500 kis műremek látható, bár a teljes gyűjtemény hatezer darabos. Dr. Nienhaus Rózsa, a múzeum alapítója és tulajdonosa nemrég személyesen avatott be a népművészeti tojásdíszítmények változatos és gazdag gyűjteményébe. A gyűjtőkör elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence – a hazai tojásfestők és díszítők alkotásait régiónként mutatja be.
Fotó: zengovarkony,kornyeke.hu
A múzeumban megtalálhatók a távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, orosz, indonéziai, japán darabok is. A gyűjtemény célja, hogy megőrizze, bemutassa a múlt eme törékeny hírnökeit, valamint otthont, teret, lehetőséget adjon a jelen és a jövő tojásíróinak munkájuk bemutatásához – ahogy a honlapon olvashatjuk. Egy múzeum életében negyedszázad nem sok idő, ám egy magángyűjteményt állandó kiállításként, múzeumi intézményként fenntartani és működtetni nem kis teljesítmény. A vendégkönyvekben olvasható bejegyzések bizonyítják, hogy a látogatóközönség elfogadta, szereti, becsüli a látottakat.
Gyöngyös, magrátétes, karcolt, patkolt
Április 14-től 19-ig naponta tojásdíszítő bemutatókat tartanak. A Nagyhét minden napján a látogatók közül bárki asztalhoz ülhet tojást írni, a magrátétes díszítést gyakorolni, a mindig nagy érdeklődést kiváltó tojáspatkolást megcsodálni, kipróbálni. Az alkotások létrejöttét szakértő kezek, neves tojásírók segítik. A múzeumban gyönyörű hímestojások, valamint az otthoni tojásdíszítéshez szükséges kellékeket tartalmazó egységcsomagok is vásárolhatók.
Nagypénteken lehet a gyöngyfűzés, a gyöngyrátétes díszítés módszerével ismerkedni.
Az óvodás korú gyermekek sem maradnak tétlenül. Húsvét hétfőn a helyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület műsorral köszönti az idelátogatókat. Ilyenkor mindig megnövekszik a múzeum visszatérő látogatóinak száma – sokan úgy gondolják, hogy a hangulat, a látvány már része lett az ünnepi felkészülésüknek.
Fotó: zengovarkony.kornyeke.hu
Zengővárkony egy 420 lakosú bájos falu, ahol a Tojás Múzeumon kívül más látnivaló is akad, köztük a gyönyörű táj, a Zengő-hegy közelsége, a Tájház részeként működő Szalma-Kincs-Tár, valamint a séta a már rügyező, lassan lombot bontó szelídgesztenyés erdőben.
Ha a környéken kirándulunk, feltétlenül szánjunk elég időt – akár több napot – Pécsvárad megtekintésére. A nyugodt, rendezett városka legjelentősebb középkori építményét, az erődített hajdani szerzetesi monostort Szent István király alapította 998-ban, Koppány legyőzése után. A kőépületet, amely Géza fejedelmi udvarháza volt, István Asztriknak adta, hogy benne bencés szerzetesek számára létesítsen monostort.
Élménytár, monostor, szálloda
A 3800 fős település több évszázados képét ma is meghatározza a katolikus templom és a vár. A városban Gászné Bősz Bernadett, a Pécsváradi Élménytár igazgatója kalauzolt. Mint megtudtam, a régészeti kutatások a monostor területén 1957-ben kezdődtek, feltárták a török időben ledőlt alapfalakat, restaurálták a 10. századi épületet, a kápolnát, kialakították a kőtárat, és látogathatóvá tették a monostor megmaradt részeit. Később éttermet és manzárdtetős szállodát alakítottak ki. Aki a környéken szállást keres, az itt jó helyen jár. Az I. István szállodán belül unikális látványt nyújtanak a többszáz éves masszív kőfalak – itt bent nyáron sincs soha fullasztó meleg.
A népművészet emlékei a 2019-ben megújult Pécsváradi Emlékházban kapnak helyet: régi néprajzi viseleteket, kerámiákat, kötényeket, fejkendőket és egyéb tárgyakat őriznek itt. Az épület Kárpátiné Kovács Zita tulajdona, aki időszaki kiállításokat is szokott rendezni – ottjártunkkor éppen egy maci parádé vonzotta a közönséget.
Következő célpontunk a Mesés Mecsekben – ez most az aktuális turisztikai szlogen – Hosszúhetény volt. A 3500 fős község azon települések közé tartozik, amely kiemelt célpontja a vidéki turizmusnak.
Falusinak, a szó megszokott értelmében, nem mondanám, mert szolgáltatásai világszínvonalúak, a vállalkozók szemlélete a legújabb globalizációs trendeket mutatja. Régi szőlőtermelő helyen járunk, a pinceváros a falunál is nagyobb. A botanikusok mindegyike ismeri a település nevét, különlegessége ugyanis az itt honos szépséges bánáti bazsarózsa, melynek virágzásakor fesztivált is rendeznek.
Hosszúhetényről egy budapesti turisztikai konferencián hallottam először Benkő Biankától, aki különleges szállásokat épített fel a domboldalba. A Stagland Cabin-ok alapfilozófiája a természetközelség és fenntarthatóság, alaptémája pedig, hogy a szarvasok földjén járunk. A szemlélet része a zero waste jegyében felépített üvegfalas dézsafürdő, a padlófűtés, a természethez és a szarvasmotívum árnyalataihoz illő enteriőr, valamint a „zöld”, organikus kozmetikumok használata. A hosszúhetényi családi vállalkozás prémiumkategóriás zöldszállásaiba messzi földről érkeznek turisták.
Itt nem fogy a lakosság, és sok a fiatal
Dr. Csörnyei László polgármester elárulta, Hosszúhetény az egyetlen település Baranyában, ahol nem fogy a lakosság. Pécs közelsége, a vidék szépsége és nyugalma miatt fiatal családok, betelepülők érkeznek. Már 2010 óta jelentős lépéseket tesznek a turizmus fejlesztésének irányába, 2018-ban pedig kidolgoztak egy stratégiai tervet, különös tekintettel a kerékpárosokra és túrázókra.
Igen furcsa, összetett spektrumú intézmény az Almalomb. Mondhatjuk, hogy igazi specialty kávézó, hiszen Ásványi Rita, az Almalomb tulajdonosa egy környezetvédő kávétermékcsaládot fejlesztett ki. A lebomló kapszulás és szemeskávés csomagokba messzi kontinensekről származó arabica és robusta kerül – a pécsi gyárban csomagolva. Emellett az intézmény egy régi vízimalom, egy elegáns rendezvénytér és egy 16 fős apartmanház együttese.
Vadászoktól érkezik a hús, a gombát és a medvehagymát maguk szedik
Mit nyújt a környék a gasztronómiában? Egyrészt tipikus magyaros éttermeket, mint az Andi büfé Zengővárkonyban, ahol akkora adagok érkeznek barátságos árakon, mint Budapesten sehol. Itt még a vendégek elbeszélgetnek egymással, merthogy mindenki ismeri a másikat. Fine dining helyett kolbászos csirkecombot kínálnak babbal, galuskával, meg sült tarját párolt káposztával.
A Muskátli Csárda tulajdonosa, Sárközi András, szakácsként 25 évig dolgozott Franciaországban és Ausztriában, de a családdal hazajöttek. A fogásokon érezhető a külföldi szakmai tudás, ugyanakkor a nullkilométeres szemlélet és a helyi hagyományok tisztelete is. A mecseki szarvasgulyáshoz itteni vadászoktól szerzik be a vadhúst és a nyúlmájat. A gombákat és a medvehagymát a környéken szedik, a kenyeret maguk sütik. Messze földről is érkeznek vendégek – Hollandiától Finnországig.
Mindehhez innivaló is akad bőven: a környék a Pécsi Borvidék része. Sok száz a családi pincészet, mint a Vogl famíliáé, melynek palackjai helyben elkelnek. Öt éve építették a székhelyüket, 16 millió forintos támogatással.
Az „Andor” bor a Helyi Értéktárba pályázik
A Tavasz Étteremben találkozunk a falu vezető személyiségeivel: dr. Csörnyei László polgármesterrel, Szabó Gáborral, a Bortermelők Egyesület vezetőjével és a falu kulturális menedzserével, Poór Gabriellával.
A polgármester ismét hangsúlyozta, hogy Hosszúhetény az egyetlen település Baranyában, ahol nem csökken a lakosság. A közelben lévő Pécs, a környék szépsége és nyugalma miatt egyre több fiatal család költözik ide. 2010 óta tudatosan fejlesztik a turizmust, 2018-ban pedig stratégiai tervet is kidolgoztak – például a kerékpárosok és túrázók becsalogatására, a „Mesés Mecsek” program keretében versenyeket is szerveznek.
Szabó Gábortól megtudtuk, hogy a 600 pince tulajdonosának nagy része részt vesz a helyi és regionális borversenyeken. Szabó Andor helyi borászról elnevezett „Andor” szőlőből készült különleges fehér borral beneveznek a Helyi Értéktárba.
Poór Gabriella érdekességként említette, hogy tervezik a faluban a mozi felújítását, és szeretnék újra divatba hozni a moziba járást. A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel rendelkezik, amelyeket szeretettel őriznek és továbbadnak.
