Régiós összehasonlításban nem szerepel annyira jól a budapesti turizmus, mint ahogyan a hírek alapján gondolni lehetne. A Budapest Airport például múlt szerdán közölte, hogy az új rekorddal záruló 2024 után idén is folyamatosan ível felfelé az utasforgalma: míg januárban közel 1,3 millió, az általában kevésbé forgalmas februárban pedig 1,2 millió, addig márciusban már 1,4 millió utas fordult meg a repülőtéren. A harmadik havi adat 13,3 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Mindez azt jelenti, hogy a Budapest Airport mintegy 4 millió utassal zárta az első negyedévet, 15,5 százalékkal túlszárnyalva a tavalyi első háromhavi eredményt.
Ez alapján azt lehetne gondolni, hogy a budapesti reptér gyakorlatilag a világ közepe, mindenki ide akar repülni, hogy lássa a magyar főváros szépségeit. Árnyalja a képet, ha összehasonlítjuk ezt a számot a bécsi reptér adataival. Az osztrák főváros légikikötője április 16-án közölte, hogy márciusban 2,2 millió utas fordult meg náluk. Tehát Budapest: 1,4 millió, Bécs: 2,2 millió utas.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Azt március végén közölte a budapesti reptér, hogy az eddigi legszélesebb és legváltozatosabb járatkínálatát hozza a 2025-ös nyári menetrend, 136 közvetlen, ezen belül számos új úti céllal. Például tovább erősödik a Magyarország és Kína közötti forgalom, a tavalyinál százezerrel több, 357 300 ülőhely érhető el a szezonban, ami 24 százalékos bővülést jelent. A prágai reptér március közepén hozta nyilvánosságra a nyári terveit. Ott az utasok 165 desztináció közül választhatnak, melyeket 75 légitársaság üzemeltet. Tehát Budapest: 136 úti cél, Prága: 165 desztináció. A cseh fővárosból a horvát tengerpartra is lehet repülni, Splitbe és Dubrovnikba is, a magyar fővárosból ellenben a hatalmas nyári érdeklődés ellenére nem lehet repülővel eljutni, hanem csak kocsival, busszal vagy vonattal az Adria horvát részére (csak a montenegróira, a podgoricai repülőtéren landolva).
Ebben igazából semmi új nincs, Bécs és Prága turizmusa, reptéri forgalma évtizedek óta mindig megelőzte a budapestit, csak ezt valamiért elfelejtik megemlíteni a turizmus ágazat kormányzati és állami szereplői.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februári adataiból azt lehetett kiolvasni, hogy Budapesten 12 százalékkal nőtt a turisztikai szálláshelyeken regisztrált külföldivendég-éjszakák száma. Az éjszakák száma rendkívül egyenlőtlenül oszlik el az országban: a 2,3 millió éjszakából 1,2 milliót Budapesten és környékén regisztrálják. Tehát a főváros elvileg jól teljesít.
Ellenben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége februári trendriportja árnyalja ezt a képet is. Ebben az szerepel, hogy 2025 februárjában a közép- és kelet-európai régióban vizsgált 5 főváros között a budapesti szállodák szobafoglaltsága 58,1 százalékkal a harmadik helyen volt. A riportban vizsgált 35 európai desztináció, főváros között Budapest szállodái szobafoglaltságban 58,1 százalékkal a 26., a nettó átlag szobaárban 95,8 euróval a 28. helyen végeztek februárban. Tehát igazából a kiadható budapesti szállodai szobák jelentős része üres volt februárban. Ráadásul annak ellenére volt átlagos a szobafoglaltság, hogy európai szinten a jelentős infláció ellenére kifejezetten olcsónak számít Budapest.
Igazából ebben sincsen semmi új. Bécs és Prága a szobafoglaltsági mutatókban is évtizedek óta jobban teljesít a magyar fővárosnál. A kiadott sikerjelentések ellenére Budapest turizmusa teljesen átlagos, a régiós versenyben ott tart, ahol mindig tartott. Bécs mögött, de Bukarest előtt.
