„Szállodánk a kezdetektől fogva egész évben üzemel. Komoly ráfordítással fókuszálunk a nyári főszezonon kívüli kínálatra, köztük télen is üzemelő élmény típusú attrakciókkal, mint a kültéri szauna teátrum, élményjakuzzi vagy éppen a fűtött bár, a teraszról is élvezhető korcsolyapálya, és még sorolhatnánk. Jelentős az a marketingköltség is, amellyel igyekszünk ezen tevékenységekre felhívni a figyelmet. Ebből adódik, hogy nem válunk meg a dolgozóinktól, egész évben foglalkoztatjuk kollégáinkat” – mondta Rádóczy Andrea, a balatonfüredi Golden Lake Resort tulajdonos-igazgatója lapunknak.
Előretört az északi part és a fine dining
Kérdés persze, hogy mennyire általános ez a helyzet a Balaton partján, illetve más, főleg nyáron látogatott övezetekben.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke szerint egyre több az olyan vendéglátóegység a Balatonnál, amelyik szinte egész évben üzemel. Ebben szerepet játszanak a wellness szállodák is, ahol sokszor novemberben is telt ház van.
„A Balaton északi partjának új stílusú bisztrói, kávézói, pincészetei, vendégházai, birtokai mindig népszerűek, késő ősszel vagy januárban is előszeretettel látogatnak ide a csendes pihenésre vágyók. Ami a legfontosabb vonzerő: a minőség. A balatonszemesi, számos rangos díjat elnyert Kistücsök étterem például olyan népszerű, hogy egész évben nyitva tart, és nem árt előre asztalt foglalni” – emelte ki.
Fotó: DepositPhotos.com
Ugyanakkor tudunk olyan tóparti, többszáz fős szállodáról is, amelyik télen bezár, legfeljebb december vége táján nyit ki két hétre. A munkaerő megtartása itt is fontos szempont, márpedig feladat ilyenkor is akad, fejlesztés, tatarozás, készletfelmérés, esetleg továbbképzés.
Akkor is fizetnek bért, ha zárva vannak
Magyarországon télen szinte senki nem eszik fagylaltot, ellentétben Európa egyes országaival vagy az Egyesült Államokkal. A fagyizók – mint a gödöllői Sissi is – többnyire bezárnak, októbertől egészen húsvétig.
A szezonális munkaerő egy része ilyenkor elbúcsúzik a munkahelyétől, míg az érdemi, szakmai munkát végző, kipróbált törzsgárda marad, ők ezekre a hónapokra is teljes fizetést kapnak, mondta Koncz Andreától, akinek négy fagyizója működik az országban. A tulajdonos szerint megéri fizetni holtszezonban is a hűséges törzsgárda tagjainak munkabérét.
Nem zár jó évet a Tisza-tó
Mi a helyzet a Tisza-tónál, amely csak a hetvenes évek elejétől fogadja a vendégeket, ugyanakkor az utóbbi tíz évben igen népszerű úticél lett?
„Sajnos a vendégszám alapján nálunk főszezonon kívül nincs értelme nyitva tartani. Ma már csak rövidebb időre érkeznek a vendégek, jelentősen csökken az átlagos, Tisza-tónál töltött vendégéjszakák száma. Leginkább a hétvégi látogatás volt jellemző az idei szezonban” – mondta kérdésünkre Kücsön Gyula, a Sarudi Élményfalu ötletgazdája, felvirágoztatója, a díjnyertes Sulyom Tájétterem tulajdonosa.
Tapasztalataik szerint jelentősen kevesebbet költenek a vendégeik idén, mint tavaly. Emiatt – hogy növeljék a vonzerőt – a korábbi fizetős szolgáltatásaikat beépítették a belépő árába, illetve a korábban órabéres elszámolású programjaik belépője idén már egész napra szólt.
„Ráadásul a tanév hosszabbodása miatt rövidebb lett a vakáció, ami önmagában mintegy 10 százalékkal csökkenti a turisztikai szezon hosszát.
„Árakat emelni ebben a helyzetben nagyon kockázatos- mi nem is emeltünk az idén. De közben növekednek a bérek, az alapanyagok árai, a rezsiköltségek, jelentősen többet kell költeni kommunikációra. Ugyanakkor egyre nehezebb jó munkatársakat találni a vendéglátás bármely területén”, véli a szakember.
Ami a nyitvatartást illeti, a nyári szezon esetükben általában maximum 60 napig tart, és jelenleg nem látnak esélyt ennek hosszabbítására. A vendéglátóegységek ugyanakkor tavasszal és ősszel is nyitva lehetnek, köszönhetően a bringásoknak, akik jelentős bevételi forrást jelentenek.
„Azokat az embereinket, akik a működtetéshez elengedhetetlenül szükségesek, egész évben megtartjuk és igyekszünk más területen feladatokat találni nekik. A csapatunk egy része diák, őket csak szezonálisan foglalkoztatjuk, akárcsak a nyugdíjasokat. És léteznek olyan munkakörök, ahová tudatosan időszakos megbízással, egyszerűsített foglalkoztatással keresünk kollégákat”, magyarázta.
Változtatna az áfán és az efón
Arra a kérdésre, hogy milyen jogi-adózási jogszabályokon változtatna, Kücsön Gyula azt válaszolta, hogy például az áfán.
„Miért fizet többet valaki, ha elviszi a megrendelt ételt egy vendéglátó egységből, mint akkor, ha ott fogyasztja el?”
Változtatna az efón, tehát az egyszerűsített foglalkozás szabályain is: a turisztikai szakmában 120 nap nem elég a szezon teljes időszaka alatt a kisegítő munkaerő foglalkoztatására. Emelett hozzá kellene igazítani az efós munkaköröket a szolgáltatók valós igényeihez, például úszómester, animátor, pénztáros, takarító foglalkoztatása. Az ágazat támogatásaként a turisztikai efo adóterhei is csökkenthetők lennének, tette hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy miként lehetne növelni jövőre a forgalmat, a szakember azt mondta, hogy a SZÉP kártyát csak vendéglátásra, szálláshelyre, szabadidős tevékenységre engedné felhasználni. „Hiszen eredetileg ez a lényege. pihenésre, feltöltődésre lenne szabad csak alkalmazni. A turisztikának minden segítő megoldásra, forrásra szüksége van, főleg a kisebb szolgáltatók, ifjúsági táborok esetén.”
Kitért arra is, hogy a prémium szállodákon kívül hasonló gondokkal küzd minden szolgáltató, de elsősorban a kempingek, közösségi szállások, táborok, magán szálláshelyek. „Talán a hegyek turisztikai szolgáltatói vannak egy kicsit jobb helyzetben, illetve a városi turizmus képviselői.”
Marketing, időjárás-jelentés, vízszint
Kücsön Gyula azt javasolja, hogy erősítsék a régiós központi marketinget, a tó márkaépítését, a Tisza-tavi Gasztrokör tevékenységét. Elindítaná a tó régiós web oldalát is, több közösségi marketinggel és reklámmal, valamint aktívabb influenszeri jelenléttel. „Javaslom, hogy minden médium meteorológiai- vízállásjelentési rovataiban szerepeljen a mi régiónk is.”
Szerinte fontos lenne a meteorológiai és a viharjelző rendszer pontosítása is. „Érthetetlen, hogy napjainkban egész hétvégékre marad üresen egy- egy térség téves riasztások miatt, A Szolnoki Vízkivételi Mű fejlesztése errefelé azért kulcskérdés, mert akkor alacsony vízszint esetén is biztosítható lenne a lakosok vízellátása, s nem kellene emiatt csökkenteni a tó vízszintjét” – véli a szakember.
