Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon – írta Lechner Ödön, amikor elfogadta a Magyar Állami Operaházzal szemközti palota megtervezését, amely 1886-ra készült el.
Nem marad el szépségekben a királynétól
Nos, a mára újjászületett palota nem tolakodó, de szépségekben nem sokban marad el a „királynétól”. Valaha a MÁV Nyugdíjintézete működött itt, a földszinten pedig a Drechsler kávézó és étterem, amelyről később a neoreneszánsz épület a nevét kapta. Amit szinte minden budapesti tud róla, hogy hosszú évekig a Magyar Állami Balettintézet otthona volt, és hogy sokáig be volt zárva, miközben változtak tulajdonosai.
Mára nemcsak megszépült, de a magyar főváros egyik, ha nem a legelegánsabb szállodája nyílt meg itt, szép csöndben, néhány nappal ezelőtt. Az épületet a londoni Bowler James Brindley, valamint a Bánáti + Hartvig belsőépítész cégek gondosan restaurálták, sőt újjá teremtették, egy izgalmas mesevilággá. Ehhez a palota gazdag kultúrtörténetéből merítettek ihletet, főleg a balettintézeti múltból, valamint az egykori kávéházi hangulatból, de sok egyéb forrásból, köztük híres magyarok életéből is.
Itt nincsenek véletlenek
Már az meglepő, hogy nem az Andrássy úton van a főbejárat – jóllehet, a döntés érthető, hiszen errefelé igen nehéz parkolni. De az Andrássy útról is be lehet jutni, ha vendégei vagyunk az utcán felállított bárnak. Már a teraszra pillantva is kitűnik, hogy kitettek magukért a lakberendezők, az enteriőrök tervezői. Ebben az épületben ugyanis nincsenek véletlenek: a színek, a formák, a tárgyak mind utalnak valamire.
A 151 szobával és lakosztállyal bíró W Budapestnek a Hajós utcában van a főbejárata. Befelé haladva olyan érzésünk van, mintha megnyílna a történelem: ha felfelé pillantunk, teljesen más világ tárul elénk. A restaurált múltat és a jelent áttetsző fémhálók kötik össze, miközben egyfajta boltíves fényalagúton érünk a világos lounge-ba, amely a szándék szerint a társasági élet színtere lesz.
Recepció nincs, welcome van
A hatalmas lobbi hiányzik, helyette egy intim, sötét helyiségbe lépünk be, ahol udvarias úriemberek állnak bronzos-arany színű állványok mögött. Ez helyettesíti a megszokott tágas recepciót. De nincs is szükség nagyobbra, hiszen ide nem elsősorban buszos turistacsoportok érkeznek majd, jókora hátizsákokkal.
Jenni Benzaquen, a Marriott International európai, közel-keleti és afrikai márkaportfóliója képviseletében úgy fogalmazott, hogy „mivel a W Hotels márka folyamatosan fejlődik, szofisztikált tervezési elvekre támaszkodunk, miközben egyensúlyt teremtünk a modernitás és a finom játékosság között”. Maga a szálloda a Marriott lánc prémium márkájához tartozik, ma már világszerte 68 épületen ragyog a hatalmas arany W betű.
Dizájn fricskáktól a hollywoodi retróig
Igen érdekes a „második réteg” („second skin”) koncepció, amely az épület minden pontján izgalmas kölcsönhatást teremt az anyagok között. Meglepő motívumok és dizájn fricskák fogadnak lépten-nyomon. Megnyugtató pasztellek, Cadillac-kékek váltakoznak élénk türkizekkel, a mélykék égboltot idéző vagy éppen merészen fekete falakkal.
A szállodában 45 egyedien berendezett lakosztály található, nyilvánvalóan az elnöki közöttük a legkülönlegesebb. Vajon ki fog lakni először ebben a csodás panorámájú lakásban? Mert ma még érintetlen a bárpult, a fémhálóval elkerített hálószoba ágyneműi között még nem aludt senki. A sarokban retro hollywoodi korallos-rózsaszínes kanapé idézi meg Gábor Zsazsának, a celebvilág megteremtőjének emlékét.
A balerinák tütüjét utánzó hatalmas lámpatestek a hajdan itt működő balettintézetre utalnak. A „balett etoile” esztétikát főleg a teljesen fekete Extreme WOW és a teljesen fehér WOW lakosztályok reprezentálják, melyekhez a Hattyúk tava című balettből merítették a tervezők az ötleteket.
Sakkmotívumok, Zsolnay-csempék, rózsaablakok
Az alapanyagokkal való játszadozás szórakoztató élményt nyújt. A lift előtti fekete-fehér, sakktáblát idéző padlózatra lépve meglepődik a lábunk: ez ugyanis csupán utánozza a burkoló lapot, valójában ide szőtt padlószőnyeg. A tükrök több helyen csökkentik a nagy belmagasságot, egyben csalókán növelik-sokszorosítják a teret. A folyosón néhol feltűnnek a régmúltból megőrzött falburkolatok és járólapok. Több helyen felbukkan a sakkmotívum.
Az újjászületett épület a város olyan ikonikus helyeit is tükrözi, mint a Magyar Állami Operaház, a Széchenyi Gyógyfürdő és a szomszédos Andrássy úti épületek. Mindezt modernizálták a szállodán belül rózsaablakokkal, gazdag színpalettával, a Zsolnay-csempék kortárs verziójával, ékszer-ihlette lámpatestekkel. A belső udvart az épület szívében egy finoman hullámzó, könnyed üvegtető zárja le, amely megvédi a teret az időjárás viszontagságaitól.
Koktélparádé, amely a történelemből merít ihletet
Az ötödik emelet szálloda a szállodában: mintha nem is itt lennénk. Más a kilátás, a stílus, a hangulat, a világítás – a középpontban itt a világos fa mint árnyalat és alapanyag áll. Ha pedig igazán el akar valaki bújni, mondjuk édeskettesben a párjával, vagy akár egy baráti társasággal iszogatna, akkor talál a földalatti szinten egy úgynevezett speakeasy bárt, a Society25-öt.
A koktéllista nyolc, a Drechsler-palota történelméből ihletett merített koktélt kínál, amelyek a város nagy korszakai, emberek és épületei előtt tisztelegnek, mindegyik tartalmaz egy-egy titokzatos összetevőt, amelyet a bár vezetője, Stefano Ripiccini alkotott meg. A vendégek választhatják a nagy Houdiniről elnevezett The Illusionistet vagy például a Geraniumot, ami magyarul muskátlit jelent, és a Drechsler-palota egyik leghíresebb asztaltársaságának a nevét viseli.
Előtérben az ázsiai konyha
A spában a híres illuzionista, Harry Houdini álmai kelnek életre. A rejtett ajtók mintha titkos terekbe vezetnének. Egy, Budapest híres termálfürdői által ihletett medence található a középpontban, hagyományos csempével és aranyhálóval burkolva.
Az egész ház gazdag egyedi műalkotásokban – ezeket az Adam Ellis Stúdió készíttette –, amelyek a legkülönfélébb stílust és témákat képviselik, történelmi személyiségektől a pop up alkotásokig.
Ami a konyhaművészetet illeti, Riccardo Giraudi vezetésével a Nightingale by Beefbar elsősorban az ázsiai konyhába kínál betekintést. A szállodában számos tárgyaló- és rendezvénytermet is berendeztek, köztük a nagyszabású ünnepségek lebonyolítására alkalmas Great Roomot, valamint az üzleti találkozók és más összejövetelek számára létrehozott két stúdiót.
Harminc nemzet a HR szekcióban
Mindezt a marketing igazgatótól, a hongkongi származású Patrick Luktól és úti kalauzomtól, Ménes Zsófiától tudtam meg, akik kívülről-belülről ismerik-megtanulták, mennyiféle rejtett szépség lakozik itt. Annál is inkább, hogy Zsófia maga is bent lakott nyitás előtt a szállodában. Mint mondta, több mint 30 nemzet képviselteti magát jelenleg, különböző posztokon.
A munkaerő-toborzást e sorok írója szerint igen ügyesen csinálták: pár hónapja az épület előtt több mint 300-an álldogáltak, hogy bejussanak a meghallgatásra, ami egyfajta, előzetes marketing eszköznek sem volt rossz.
