Régi Fortepan képek és az Arcanumban elérhető írások adhatnak ehhez fogódzót – meg egy kis könyvecske, amire egy antikváriumban leltem. Miután belelapoztam, kiderült, hogy „Budapest részletes kalauza, a Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségének hivatalos útmutatója, a Turistaság és Alpinizmus Lap- Könyv- és Térképkiadó 1926-os kiadványa” letehetetlen olvasmány.
Hol lehetett repülőjegyet venni?
Mivel szórakoztak dédszüleink? Hol sétáltak? Milyen festményeket láthattak a Szépművészeti Múzeumban? Erre is választ kapunk dr. Thirring Gusztáv 1926-ban kiadott könyvéből, de azt is megtudhatjuk, mi volt a főbb kormányhivatalok feladata, és hogy alakult a lakosság vallási összetétele. Mára eltűnt temetőkről olvasunk, de az is kiderül, hol lehetett akkor repülőjegyet venni.
A szerző 1861-ben született Sopronban, és 1941-ben hunyt el Budapesten. Földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, az MTA rendes tagja – sorolja róla a Wikipedia. Nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában. A turizmus népszerűsítésében végzett munkássága, ugyancsak jelentős.
Teniszpálya, tejivócsarnok és szimfonikus zene
A guide mára elpusztult épületeket mutat be részletesen, mérnöki pontossággal, azt is megtudhatjuk, hogy a régi dunai hidak esetében melyik pillér hány méter hosszú és milyen magas volt!
De haladjunk a korral, már feltűnnek reklámok is: a belső borítón Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertjének hirdetése ötlik a szemembe. „van ott tenniszpálya, gyermekjátszótér, vendéglő, kávéház, tejivócsarnok, nyáron szimfónikus zene, télen jégsportok” is.
Soványító és hízókúrák, meg a gyógyturizmus
A hátsó borítón is reklám látható, mely hírül adja, hogy Kókai Lajos Kammermayer Károly utcai könyvkereskedésében se szeri, se száma az autós, turista és katonai térképeknek, valamint a testnevelési, sport- és cserkész kézikönyveknek. Az Andrássy út 13-ban Plökl és Haas hívogat síelő eszközöket kínáló sportszaküzletébe. Hirdet a Meinl, a Dreher, az Adrema is.
A Dr. Batizfalvy Szanatóriumnak az Aréna úton – árnyas nagy parkkal - állítólag, igen mérsékeltek voltak a napi díjai. Víz-, fény- és elektromos gyógymódok, röntgen és vegyi laboratórium - bejáróknak is - soványító és hízókúrák egyaránt elérhetők, mind magyaroknak, mind külhoni gyógyulni vágyóknak.
Feltérképezték az egész országot – több nyelven
Dr. Thirring Gusztáv és dr. Vigyázó János egész turisztikai sorozatot írtak, magyarul, németül, franciául és angolul, Pannonhalmáról, a budai hegyekről, Egerről és környékéről, a Magas Tátráról, Pécsről és a Mecsekről. Mint jelzik a könyv végén, legközelebb Tihany, Veszprém és Pápa nevezetességeivel ismertetik meg a nagyérdeműt. Hogy megjelentek-e vajon ezek a guide-ok is, nem tudom. Bizonyára igen, hiszen békeévek jöttek.
Budapestről írt kalauzuk népszerű lehetett, hiszen a kezemben tartott, kissé megviselt kötet már a harmadik kiadás volt, sajnos, az impresszumból nem derül ki, ki készítette a 60 művészi illusztrációt és a 15 alaprajzot.
Ahol Karinthy repülőjegyet vásárolt
A gyakorlati tudnivalók sokaságában igazítanak el az akkurátus szerzők, a pályaudvarok, hajóállomások, idegenforgalmi szervezetek és utazási irodák címével. A légiforgalomról furcsa olvasni, hiszen 1926-ot írunk… A mátyásföldi repülőtér már működik, a Vörösmarty tér 3. szám alatt található irodában lehet jegyet venni Párizsba, Prágába, Varsóba, Bécsbe, Belgrádba, Bukarestbe.
A Magyar Légiforgalmi Rt. Budapest és Bécs között reptet az ismertető szerint, jegyek az Erzsébet körút 9-ben kaphatók. Lehet, hogy itt vásárolt repülőjegyet Karinthy Frigyes, amikor először repült, hogy élményeiről részletesen beszámoljon?
A Gellért térről a Balatonra hidroplán vitt
Márciustól novemberig naponként, tavasszal és ősszel háromszor egy héten volt járat. Az utasokat a budapesti központi irodákból autóval fuvarozták ki a reptérre. Egy-egy gépen 3-10 utast, valamint levél- és csomagpostát szállítottak.
Hidroplánnal is utazhattak az akkori kalandvágyók, a Gellért térről indultak a vízi repülők. Az Aero Express kirándulójáratai a Duna mentén és a Balatonra közlekedtek. Azóta sem utazhatunk repülővel a magyar tenger mellé…
Csak a Royalban működött hangversenyterem
Már akkor is szerették a turisztikai szakemberek, ha a gyógyulni vágyó külföldi két hétre érkezik az enyhet adó magyar fürdőkbe, cserébe fél áron utazhatott hozzánk és vissza. Természetesen jelentős kedvezményt kaptak a csoportosan kirándulók, és a sportszövetségi tagok is.
Az akkori fővárosi szállodákról azt is megtudjuk, melyiknek hány szobája volt, és hogy küldtek-e az érkező vendég elé társaskocsit a pályaudvarra. A Gellért küldött… De hangversenyteremmel csak a körúti Royal dicsekedhetett. Több tucatnyi híres éttermet is kiemel a szerző.
Fényjátékház, táncos tea, taxik és gőzösök
Aki ezt a kis könyvet megvette, szinte mindent megtudhatott az akkori villamosjáratokról, az autóbuszok menetútvonaláról, a siklóról - jegyárakkal együtt - a taxikról, amelyek taksamérővel voltak ellátva, a dunai gőzösök tarifájáról és a küldönc vállalatok telefonszámáról is.
A kormányhivatalok és posták címei, a templomok istentiszteleteinek időpontjai után következnek a szórakoztató intézmények, a színházak, varieték, cirkuszok, a fényjátékházak (mozik) hangversenytermek, térzenék, táncos teák helyszínei, a rádió és telefonhírmondó műsorának ismertetése.
Hány sas lakik az Állatkertben?
Azt szintén fontosnak vélik megemlíteni, is, hogy hány sas vagy vízimadár lakik a könyv szerkesztésének idején az Állatkertben!
Budapest környéki kirándulóhelyek következnek, a Budai-hegység, a János-hegy, a Sváb-hegy, ezek akkor még kis falvak voltak, és nem is tartoztak a nagyvároshoz.
A különféle árak és tarifák hol még koronában, hol már pengőben vannak megadva, így lehet, hogy a Budai-hegység részletes kalauzát és térképét 1.60 pengőért árulják (nagy pénz volt ez akkor, egy szegény család heti kenyér- és tejadagját majdnem fedezte) – míg a taxik várakozási ideje hat percenként 1800 korona.
Aki ezt a kis könyvet végig lapozza, fogalmat alkothat nemcsak az 1926-os év Budapestjéről, hanem a XIX. és a XX. század történelméről, egy virágzó nagyvárosról, amelyet pár év múlva százféle formában örökítenek majd meg a filmek.
