A világ negyven országából utazhatnak viszonylag maceramentesen az Egyesült Államokba. Az elektronikus belépési engedélyt pár perc alatt - és 14 dollár megfizetésével - lehetett elérni a magyaroknak is. Eddig. A most életbelépő és várható szigorításokkal az "egyéb" kategóriába kerültünk. Ide olyan országok tartoznak, amelyekből sokan kívánnak az USA-ba utazni - de kevesen visszatérni. Vagyis egyfajta önvédelmi mechanizmus működik, amelynek lényege, hogy a beutazó engedélyt személyesen kell kérvényezni, amit a helyi nagykövetségen meghallgatás követ, s ezt követően hagyják jóvá vagy utasítják el a kérelmet.
Olyan világhatalmak tartoznak ebbe a kategóriába, mint Kína, India és Brazília. Az ottani lakosoknak akár egy évet is várni kell a vízum-interjúra: Brazíliába több mint 500 nap, Indiában pedig 400 nap a várakozási idő - pedig mindkét országból évente milliók - szeretnének az Egyesült Államokba utazni.
Az amerikai utazási szakma érdekvédelmi szervezete, az US. Travel Association hosszú évek óta lobbizik könnyítésekért - mindeddig hiába. Bár a szervezet éves nagy vásárán, az IPW-n menetrendszerűen bejelentenek valami újat - például a videóinterjúk bevezetésének lehetőségét -, érdemi előrehaladás nincs ez ügyben.
Pedig Amerikának nagy szüksége lenne a turistadollárokra. Az eddigi csúcsévben, vagyis 2019-ben még 80 millió turista kereste fel az USA-t, de a Covid és a beutazási korlátok miatt 2021-ben ez a szám a negyedére csökkent. Tavaly viszont már majd’ 60 millióan lépték át az amerikai határt. Az utasszámhoz vélhetően hasonló arányban csökkent a beutazó turisztikából származó jövedelem is: 2019-ben 240 milliárd dollárt költöttek a külföldiek az "Államokban" - de ezek csak a közvetlen turisztikai kiadások. (Hotel, autóbérlés, repülőjegyek, stb.). Ez jelenti az ország GDP-jének közel 3 százalékát! Közvetett módon azonban ennél jóval több bevételt hoznak a beutazó turisták. Mivel a Covid-korlátozásokat csak idén májusban oldotta fel az amerikai kormány, az idei év már sokkal jobb számokat mutat majd.
Az utolsó "békeévben" regisztrált 80 millió beutazó nagy részét, 58 százalékát a szomszédos két nagy ország, Kanada és Mexikó adta. Együttesen 13 millió turista érkezett e két helyről. (Mexikó nem tagja az ESTA-körnek.) Az igazán sokat költő turisták vagy Nyugat-Európából vagy a Távol-Keletről érkeznek. Hogy ezek száma most pontosan mennyi, az nehezen kideríthető, az USA Kereskedelmi minisztériuma ugyanis egy ideje nem ad ki részletes adatokat a beutazók számáról és megoszlásáról.
Ezért nehéz megbecsülni azt is, hogy hány magyar érinthet az ESTA-korlátozás. Az utolsó hozzáférhető információ is még 2019-ből származik: akkor az ottani kereskedelmi tárca a szlovák beutazók számáról adott ki közleményt. Északi szomszédainkból egy év alatt 53 477-en érkeztek az USA-ba, és ez meghaladta - a minisztérium szerint - a cseh vagy magyar beutazók számát (csak érdekességként: a lengyelek száma akkor meghaladta a 288 ezret!). A statisztikák nem mutatják ki azt sem, hogy a beutazók közül mekkora részt képviseltek a turisták, üzletemberek, diákok, tanárok és munkavállalók.
Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy évente 50-60 ezer magyar lépi át az államhatárt.
De vajon kiknek okozhat gondot-problémát a szigorítás? Álljon itt három eset, amelyre a jelenlegi szigorítás után sincs még válasz.
1. Valaki megkapja az ESTA-engedélyt, és amerikai útja során a kanadai oldalról is meg szeretné tekinteni a Niagara-vízesést - általános vélemény, hogy onnan sokkal szebb! Átmegy a kanadai oldalra, de a rövid túra után visszaengedik-e az Egyesült Államok területére, vagy sem? Ilyen esetben mi a teendő? Új ESTA-kérvényt kell beadni a helyszínen mobiltelefonról vagy egyszerűbb, logikusabb és egyben szomorúbb lemondani a szép látványról?
2. Évente sok százan mennek óceánjáró hajókon körutazásra, amelyek kiindulópontja Miami és Fort Lauderdale. A magyar utas megérkezik valamelyik reptérre, majd hajóra száll, amely nem biztos, hogy amerikai területnek minősül, netán kiszáll Mexikóban vagy karibi térség egyik szigetén. Visszaszállhat a hajóra és visszatérhet-e kiinduló állomásra, a floridai városba?
3. Hasonló probléma léphet fel bizonyos repülőjáratok esetében is. Ha az utas Európából érkezve egy amerikai reptéren vált gépet, akkor szükségszerűen át kell lépnie az USA határát. Ez egyértelmű. Tranzitutasnak minősül és így nem az átszállás nem számít bele az ESTA-engedélyhez kötött belépésbe vagy sem? De, ha nem, akkor vajon ezt követően mire számíthat? A visszafelé úton majd felengedik a gépre vagy sem?
Ezek persze csak olyan praktikus kérdések, amelyek a szigorítás bejelentését követően szinte azonnal jelentkeztek az utazók és utazási irodák körében. A sor várhatóan folytatódik…
