Orbán Viktor a kormányváltás követően, 2010 novemberében hirdette meg a keleti nyitás politikáját. „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” - mondta a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. Akkori véleménye szerint "felbolydul" a világ rendje, a nyugat ereje megcsappan, a kelet pedig újra visszaszerzi világkereskedelmi pozícióját. Ez pedig nagy lehetőség Magyarország számára, hiszen aki kellően gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek.
2010 óta aztán ennek jegyében Mongóliától kezdve Türkmenisztánon át egészen Szaúd-Arábiáig és Brazíliáig rengeteg ország képviselőivel tárgyaltak magyar honatyák, és sorra születtek a megállapodások is. A politika eredményeit viszont leginkább az exporttevékenységünk tudja visszaadni. Éppen ezért megvizsgáltuk a Központi Statisztikai Hivatal országonkénti éves termékforgalmi adait. Bár tudjuk, hogy idő kell a látványos eredményekhez, mégis talán némileg abszurdan hangozhat a következő konzekvencia: leginkább Brazíliában és Algériában jött össze a keleti nyitás.
Cikkünkben a KSH forintban számolt exportforgalomra vonatkozó adatait használtuk célországok szerinti lebontásban. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, milyen "irányba" bővült leginkább az export, a tavalyi adatokat 2010-es és 2008-as bázisra is vetítettük. Ennek az a magyarázata, hogy 2010-hez képest lehet, hogy sikerült jelentős növekedést elérni, viszont nem kizárt, hogy ezzel csak a válság előtti teljesítmény "visszaépülése" valósult meg, és a gyakorlatban egy lépéssel sem lettünk előrébb. Ugyan az adatok forintban meghatározott forgalmat takarnak, a forint árfolyamában bekövetkezett változással azért nem foglalkozunk, mert a gyengülés mértéke eltörpül az exportnövekedés mellett. Az országok tekintetében azokat vizsgáltuk meg, ahol a keleti nyitás jegyében tárgyalni voltunk, illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatal honlapja szerint a program célországai.
Brazília az igazi sikerszotri
Vizsgálódásunk eredményeként Brazíliát hozhatjuk ki a keleti nyitás programjának képzeletbeli nyerteseként. 2013-ban közel 90 milliárd forint értékben zajlott exporttevékenység, ami a 2010-es szintet 151, a 2008-asat pedig 322 százalékkal haladja meg. Külön érdekesség, hogy míg Oroszországba - mely forgalom alapján a 10. legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek - az Orbán-kormány regnálása alatt 48 milliárd forinttal növekedett az export értéke, ezzel szemben a brazil piacon 54 milliárddal nagyobb összegű forgalmat generáltunk tavaly 2010-hez képest.
Arányaiban egyébként a brazilnál jóval nagyobb exportnövekedés valósult meg az algériai piacon. Igazi győztesként viszont azért nem aposztrofálhatjuk Algériát, mert a forgalom közel fele akkora, mint ami Brazíliával megvalósult. 2010-hez képest egyébként 451, 2008-hoz viszonyítva pedig 526 százalékos forgalomnövekedést sikerült elérni.
Az algériaihoz hasonlóan kisebb piacot jelent a marokkói is, 2010-hez és 2008-hoz mérve is egyaránt jelentősebb exportnövekedést sikerült elérni: előbbi bázison 122, utóbbin pedig 190 százalékosat.
Érdekesség, hogy akadnak olyan országok is, melyek bár a keleti nyitás célpontját képezik, a kormányváltás után a kereskedelem volumenének leépülése volt meghatározó, miközben 2008 és 2011 között a bővülés határozta meg a tevékenységet. Erre jó példa Szingapúr, ahova 2008-ban még 36 milliárd forint értékben exportáltunk, ez a volumen 2011-re 168 milliárdra bővült. Azóta viszont jelentős zsugorodás mutatkozik, hiszen 2013-ban már "csak" 63 milliárd forint volt az exportérték.
A keleti nyitás programjával egyébként nemcsak azokat az országokat vette a kormány célkeresztbe, amelyekkel kisebb értékű exportforgalmat bonyolítunk, hanem igazán jelentős piacokon is fejlesztene. Az alábbi ábrán jól látható a 10 legnagyobb piacot jelentő célország, melyek közül az első helyen Oroszország áll 750 milliárdos forgalommal. Ezt Ukrajna követi 576, majd Kína 444 milliárdos exportértékkel.
Székely Sarolta
mfor.hu
