2010-ben az új kormánytagok által tett nyilatkozatok sorra a megörökölt költségvetés zűrzavarát és káoszát emlegették, mely miatt szerkezeti reformokat tartottak szükségesnek, Orbánék pedig - egy nyári brüsszeli vizitet követően - a 3 százalék alatti hiány elérését, és adóreformot tűztek ki maguk elé célként. Éppen ezért a nyakunkon lévő választások okán górcső alá vesszük, hogyan alakult át a magyar büdzsé 4 év alatt. Ezúttal a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak nominális változását és GDP-hez mért viszonyát vizsgáljuk meg.
Ha szigorúan csak a számokat nézzük, beigazolódni látszik Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter 2014-es büdzsével kapcsolatos többszöri kijelentése, miszerint ez nem egy választási költségvetés. Az elfogadott törvényjavaslat szerint ugyanis 10 697 milliárd forintos bevételt és ezzel szemben 11 658 milliárdos kiadást terveztek be, ami a 2013-as számokhoz képest sorrendben 2,5, illetve 2,4 százalékkal kevesebb. (2010-ben egyébként még "csak" 8464 milliárd bevétele és 9300 milliárdos kiadása volt a büdzsének).
Ezt az idei csökkenést különösen a választási év égisze alatt rendkívülinek is nevezhetjük, hiszen 2006-ig visszamenőleg ilyenre (vagyis, hogy egyszerre mindkét főösszeg csökken) még egyszer nem volt példa. Csak az egyik oldal korábbitól való elmaradása is csupán kétszer történt meg, ráadásul mindkettő a mostani Orbán-kormány ideje alatt. A bevételek 2011-ben 1,6 százalékkal múlták alul a 2010-est, míg a kiadások 0,5 százalékos csökkenése 2012-ben történt meg.
Ennek ellenére, ha azt nézzük meg, hogy 2010-hez képest mennyit változtak a főösszegek, jelentős növekedésről kell beszámolnunk. A bevételek idei összege 28,4 százalékkal, a kiadások pedig 16-tal haladják meg a kormányváltás évit, ahogy fentebb már megjegyeztük, ekkor a bevételek nagysága 8464, a kiadás pedig 9300 milliárd volt. Az alábbi grafikonon egyébként már nagyon jól kirajzolódik az Orbán-kormány reformjainak, szerkezeti átalakításainak az eredménye. 2010-hez képest ugyanis miközben a költekezéseket igyekeztek jobban kordában tartani, a bevételek növelésére jóval nagyobb hangsúly helyeződött. Mindezt egyébként nagy mértékben az új adók eredményezték, míg a költekezés visszafogását például a munkaerőpiaci juttatások lefaragása támogatta.
Már közel annyi a bevétel, mint a kiadás
A reformok eredménye a GDP-arányos számokban is visszatükröződik, csak némileg másként. Idén az állam a GDP 34,9 százalékának megfelelő összeget von el a gazdaságból, a piacról bevételként, míg kiadásként annak 38,1 százalékát adja vissza. Bár a költekezés több, mint amennyi bevétele származik a büdzsének, az arányszámok, az elmúlt években jelentősen közelítettek egymáshoz.
Az alábbi grafikonon is látható, hogy például a 2006-os év mennyire rossz is volt ebből a szempontból. Akkor a bevételek a GDP 27,7 százalékát tették ki szemben a kiadások 36 százalékos arányával.
Kíváncsiak lettünk volna még arra is, hogy a magyar központi kormányzat GDP-arányos bevételei és kiadásai milyenek a többi uniós tagállam vonatkozásában, ám csak 2012-re találtunk adatokat az Eurostat honlapján. Akkor mindenesetre az uniós statisztikai hivatal szerint a GDP-re vetített bevétel a 6. legmagasabb volt; minket Görögország, Egyesült Királyság, Málta, Dánia és az élen álló Norvégia előzött meg.
A kiadások területén viszont némileg jobban állunk, "csak" a 10.-ek voltunk, és többek között olyan országok előzték meg hazánkat, mint Izland, Dánia, Görögország, vagy a legnagyobb mértékben költekező Egyesült Királyság.
Székely Sarolta
mfor.hu
