Ahogy azt a különböző felmérések alapján sejteni lehetett, a Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte a 2014-es választásokat (98,97 százalékos feldolgozottságnál 66,8 százalékuk van az új Országgyűlésben). És tette mindezt úgy, hogy Orbán Viktor március közepén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó gazdaságpolitikai fórumán csupán annyit mondott a programjukról: "folytatjuk". Szerényebb megfogalmazással a "folytatni szeretnénk" kifejezést használta.
Mivel gazdasági programként "csak" az ezen a megnyitón vázolt 10 pont nevezhető - azok is inkább célok, mint konkrét intézkedések -, az mfor.hu végiggondolta, mire is számíthatunk a következő 4 évben. Ugyan ez meglehetősen hosszú időintervallum, és próféták sem ülnek a szerkesztőségünkben, a gazdaságpolitika eddigi irányából, a kormánypárti nyilatkozatokból egész jól leszűrhető, mit is folytatnak Orbánék.
2 kiemelt feladat
Először is a rezsicsökkentés politikájában, ami lényegében a Fidesz kampányának alapkövét jelentette, szinte teljesen biztosak vagyunk, hogy nem áll le. Talán annyi különbség lehet a jövőben, hogy a háztartások után most a vállalati rezsiköltség csökkentése kerülhet a központba - többször tettek utalást arra ugyanis, hogy ez lehet a versenyképesség kulcsa a jövőben. Szinte az is biztos, hogy létrehoznak egy vagy esetleg több nonprofit közműcéget is, és a szolgáltatói alapdíjakba történő beavatkozással egy negyedik lakossági rezsivágást sem tartunk elképzelhetetlennek.
Választások előtt függőben maradt ügy lett a devizahitelesek problémája is, mely szintén lényegében megkérdőjelezhetetlen feladata lesz a régi-új kormánynak. Az viszont, hogy a devizahitelek végleges kivezetése a piacról pontosan milyen formában történik meg, nehezen megmondható. Gyakorlatilag egy átdolgozott, végleges árfolyamgát rendszertől egy újabb "kiadású" végtörlesztésen át a forintosításig jelenleg mind elképzelhető. (Csak mellékesen itt megjegyezzük még azt is, hogy ha jól érzékeljük a Fidesz szándékait, akkor a jövőben erős forintra biztosan nem számíthatunk.)
Költségvetési húzd meg-ereszd meg?
Ami a költségvetést illeti, úgy tűnik, az elmúlt 4 évben olyan, megfelelő alapokra helyezték Orbánék a büdzsét a strukturális reformok révén, mely képes a 3 százalék alatti hiány "kitermelésére". Bár az idei költségvetés több - főként ellenzéki - kritikát kapott, miszerint a választások után foltozgatni kell majd megszorításokkal, ez bármikor benne lehet a levegőben. A várttól elmaradó bevételek, az alacsonyabb infláció, vagy a tervezéskor használtnál jóval magasabb euró-forint árfolyam okozhat kisebb-nagyobb problémákat. Ám ha jelentős költségvetési kiengedés nem lesz, akkor arra a jövőben nem látunk esélyt, hogy a 2012-eshez hasonló méretű, brutális - több mint 800 milliárd forintos - kiigazításra kényszerüljenek Vargáék.
Az adórendszer - mely a büdzsé bevételi lábának alapját jelenti - szintén nem igényel jelentősebb átalakításokat. Amit célként megfogalmaztak Orbánék, és amire a következő parlamenti ciklusban - akár már ősszel - esély mutatkozik: a személyi jövedelemadó egyszámjegyűvé tétele. Sőt, a munkavállalói járulékok csökkentése is napirendre kerülhet, bár kampányfogásként is értelmezhetik Varga szavait a kritikusok, a kormány az elmúlt években a munkát terhelő adók csökkentése irányába tett lépéseket, és a fogyasztást terhelő adók felé fordult. Így meglepő lenne, ha ez a trend nem folytatódna.
Államadósság kérdése
Ez az a pont, amit meglehetősen röviden ki lehet fejteni: ha kell, év végi trükközésekkel is tartják a GDP-arányos adósság csökkenő trendjét, az adósság szerkezetét pedig még több lakossági megtakarítás bevonásával tovább formálják.
Jelen pillanatban az adósságcsökkentés egyik fő pontja a fokozódó ütemű gazdasági növekedés (vagy magasabb infláció) lenne. Vagyis annak mértéke legyen nagyobb, mint az adósságnövekedésé.
Folytatódó államosítás
A második Orbán-kormány nevéhez államosítások tömkelege kötődik, számtalan területen vetette meg ugyanis a lábát az állam. A legutóbbi időszak meghatározó lépéssorozata a közműszolgáltatókkal függött össze, mely véleményünk szerint a jövőben is folytatódhat. Amennyiben lesz a piacról kivonulást tervező cég, az állam mindenképpen megjelenhet vásárlóként.
Viszont ahogy a könyvkiadók piacára is belépett legutóbb, úgy könnyen olyan, új ágazatokban is megjelenhet az állam piaci szereplőként, ahol úgy érzi, a jelenléte stratégiai fontosságú. Bár talán csak félig-meddig lehetne ezzel indokolni azt a piaci pletykát, miszerint jönnek majd a "nemzeti alkoholárusítók" is. Mindenestre a kereskedők körében sem kizárt ez a feltevés.
Teljes foglalkoztatottság
Orbán többször utalt már arra, hogy a célja a teljes foglalkoztatottság elérése, ami 3 százalék körüli munkanélküliségi rátát jelenthet. Igaz ugyan, hogy az elmúlt években a közfoglalkoztatás segítségével tudták elérni a kívánt 4 milliós foglalkoztatotti számot, a jövőben ebben változás jöhet. Ahogy ugyanis kezd a gazdaság kilábalni a gödörből, úgy nő a kereslet, és úgy kell a vállalkozásoknak is a korábbihoz képest nagyobb "sebességre kapcsolni". Ez pedig nagyobb munkaerő-igényt jelent. Vagyis egyre kevésbé lesz szükség a közmunka támogatására. Bár ez még nem jelenti azt, hogy a programot jelentősebb mértékben visszafogná a kormány a következő néhány évben, viszont abban az esetben, ha a vállalati munkaerő-kereslet ismét nagyobb volument jelent, a közfoglalkoztatás további bővítésére nagy szükség nem lenne.
Orbán szívügye
A sport, azon belül is a foci. Ezen a téren nem lennénk meglepődve, ha újabb stadionberuházásokról, - felújításokról döntenének, és mivel már volt rá példa (6 sportklub esetében), adósságátvállalások bejelentésekor sem döbbennénk meg túlságosan. Már csak azért sem, mert korábban Orbán kijelentette: stratégiai ágazattá kívánja tenni a sportot.
mfor.hu
