A napilap cikke szerint a nem működő társaságok törlése több állami szervezetnek is komoly feladatot ad. A kormány az eljárás egyszerűsítésén, gyorsításán dolgozik. A becslések szerint nagyjából százezer cég nem végez érdemi tevékenységet, és vagyona sincs. A tulajdonosok ezeket a társaságokat mégsem szüntetik meg - vagy nemtörődömségből, vagy csalárd szándékból, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy a vállalkozás egyszer még jó lehet valamire. Az "alvócégek" rendszerint fontos kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, például nem nyújtanak be mérleget, azaz nem számolnak be a hatóságoknak gazdálkodásuk eredményéről. A szabályszegő cégeket az adóhivatal és a bírói fórumok szűrik ki, de a gazdasági élet megtisztítása igen sokba kerül.
Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az alvóvállalkozások tulajdonosait szinte lehetetlen utolérni, az anyagi helyzetükről szóló iratok nem találhatók meg, sokszor vagyonuk sincs. Mindezek miatt az ilyen ügyek döntő többsége átkerül a fővárosi vagy a megyei bíróságra, ahol elrendelik a cég felszámolását. Ám ekkor legtöbbször kiderül, hogy a társaságnak annyi vagyona sincs, amiből a felszámolót ki lehetne fizetni. A bíróság tapasztalatai szerint az állam átlagosan százezer forintot fizet a felszámolóknak egy-egy alvóvállalkozás megszüntetéséért.
Kiss Gábor szerint a problémára egy új eljárás, a gyorsított végelszámolás bevezetése jelenthetne megoldást. A procedúra szabályait úgy kellene kialakítani, hogy a passzusok lehetővé tegyék a nincstelen, mérleget nem készítő cégek gyorsabb, olcsóbb megszüntetését. A céges jogszabályok módosításának koncepcióját állami vezetők részvételével a közeljövőben tárgyalja meg a Széll Kálmán-munkacsoport - olvasható a Magyar Nemzetben.
MTI
