Az éves magyar GDP-nél is több, mintegy 150 milliárd dollár (33 000 milliárd forint) illegális nyereséget termel évente a kényszermunka. Ez háromszorosa a korábban becsült értéknek – áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentésében.
Az illegálisan szerzett bevétel kétharmada, 99 milliárd dollár a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolásból, míg több mint 51 milliárd gazdasági kényszermunkából származik. Ez utóbbiból a mezőgazdaság, a bányászat és az építőipar termel 34 milliárdot, a mező- erdő- és halgazdálkodás pedig 9 milliárdot. Az a megtakarítás, amelyet a magánháztartások realizálnak a háztartási alkalmazottak alulfizetésével vagy ingyen dolgoztatásával, eléri a 8 milliárd dollárt.
Az áldozatok több mint fele nő, illetve lány, akik a szexiparban dolgoznak, vagy házimunkát végeznek. A férfiakat és fiúkat elsősorban mezőgazdasági munkákra kényszerítik, vagy az építőipari és bányászati szektorban dolgoztatják - olvasható a jelentésben.
A legtöbb kényszermunkás, 11,7 millió Ázsiában és a csendes-óceáni régióban dolgozik. Közülük is 2,5 millió szexmunkás, 7,9 millió gazdasági ágakban dolgozik, 1,2 millió pedig az állami kényszermunka áldozata. A második helyen Afrika áll 3,7 milliós létszámmal, 1,6 -1,8 millió él Latin-Amerikában, illetve Közép- és Délkelet-Európában és másfél millió a fejlett államokban, illetve az EU-ban.
Az talán nem meglepő, hogy a szexuális munkára kényszerített nők „termelik” fejenként a legtöbb bevételt fogvatartóiknak, 21 800 dollárt (4,8 millió forint), de még a házimunkával megspórolt összeg is eléri az évi 2300 dollárt (510 ezer forint).
(forrás: ILO)
A jelentés szerint az embereket a kényszermunka irányába sodró fő gazdasági tényezők a drasztikus jövedelemcsökkenés és a szegénység. Ugyancsak a helyzet súlyosbodását eredményezi az iskolázatlanság és az analfabetizmus.
Az ILO szerint ha elejét szeretnénk venni a kényszermunka által sújtott áldozatok növekedésének, akkor meg kell erősíteni a szegény háztartások szociális védelmét, hogy ne kelljen uzsorásokhoz fordulniuk, vagy rájuk nézve hátrányos szerződéseket kötniük. Az oktatás szerepe is fontos, hogy javuljanak a kiszolgáltatott dolgozók munkavállalási esélyei. Meg kell teremteni a jogi hátterét annak, hogy a migránsok helyzetével ne lehessen visszaélni. Erősíteni kell a munkavállalói szervezeteket azokban a szektorokban, ahol a kényszermunka veszélye fennáll.
Guy Ryder, az ILO főigazgatója szerint "a kényszermunka árt az üzleti világnak és a fejlődésnek, de leginkább az áldozatoknak. Az új jelentésünk még aktuálisabbá teszi a törekvéseinket, hogy minél hamarabb eltöröljük ezt az alapjaiban gonosz, ugyanakkor rendkívül jövedelmező gyakorlatot."
"Miközben eredményeket érünk el az állami kényszermunka csökkentésében, mostantól kezdve oda kell figyelnünk azokra a társadalmi és gazdasági tényezőkre, amelyek a magánszektorban kiszolgáltatottá teszik az embereket a kényszermunkával szemben" - jelentette ki Beate Andrees, az ILO keretein belül a kényszermunka legyőzésére létrehozott különleges akcióprogram vezetője.
Szász Péter
mfor.hu
