Egyre többet hallani arról, hogy lassan véget ér a gazdasági válság, ezt azonban nem mindenki érzi a bőrén. Még mindig 160 ezerrel kevesebb ember dolgozik, mint 2008 őszén, a válság kitörése előtt.
Mínusz 160 ezer állás a válság eddigi mérlege
A 15-64 éves korosztályban az idei első negyedévben 3,701 millióan dolgoztak. Ez 10 ezerrel maradt el a december-február közötti átlagos szinttől, viszont 14 ezerrel magasabb, mint egy éve. 2008 augusztus-október között, a válság kitörése előtt azonban még 3,883 millió foglalkoztatott volt. Mindez jól jelzi, hogy a válság mélypontján már talán túl vagyunk, de továbbra is sokan vannak, akik az elmúlt két és fél év vesztesei.
A munkanélküliek számát tekintve az első negyedéves 489 600 majdnem 3000 fővel magasabb a december-február közötti szintnél, egy év alatt azonban nyolcezren találtak munkát a KSH adatai szerint, hiszen a tavalyi év hasonló időszakában még 497 800-an kerestek állást. Ha a válság előtti szintet vesszük alapul, akkor a munkanélküliek számában még mindig jelentős emelkedés látszik: 2008 őszén 327 ezren kerestek állást, ehhez képest ma több mint 160 ezerrel többen vannak, akik dolgoznának, de nem tudnak.
Nem lettünk aktívabbak
Az adatokból az is kitűnik, hogy az elmúlt két és fél évben a munkaképes korú lakosság nem lett aktívabb a munkaerőpiacon. Az idei év első három hónapjában 4,191 millió volt az aktívak száma. Ez 6300-zal magasabb az egy évvel korábbi szintnél, de a válság előtt még 4,210 millió aktív magyar volt. Ezzel összhangban változott az inaktívak száma: a jelenlegi 2,582 milliós szám egy hajszállal magasabb az egy évvel ezelőttinél, a válság előtt viszont még ötezerrel többen jelentek meg a munkaerőpiacon, mint most.
Éppen ennek köszönhetően az aktivitási ráta is stagnálást mutat, az elmúlt években stabilan alacsonyan, 62 százalék körül alakult. Hasonló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatásban: az első negyedéves 54,6 százalék alacsonyabb a válság előtti szintnél, és egyelőre nem is látszik javuló tendencia.
A munkanélküliek fele egy éve nem talál állást
A férfiakat 12, a nőket 11,1 százalékos munkanélküliség jellemezte a KSH adatai szerint. A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, és 26,8 százalékos munkanélküliségi rátájuk 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010. január–márciusinál. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,8 százalék volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A munkanélküliek 50,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap, 1,8 hónappal hosszabb az előző év azonos időszakinál.
"A várakozásunknak megfelelően 11,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az év első három hónapjában az előző háromhavi 11,5 százalékról, azonban csökkent az előző évi 11,8 százalékhoz képest. A munkanélküliségi ráta növekedése megfelel a szezonalitásnak, emellett a közcélú foglalkoztatás rendszerének átalakítása növelte – átmenetileg – a munkanélküliek számát" - írta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank szakembere.
Az elemző szerint szezonális hatások és a feldolgozóipar munkahelyteremtése miatt a foglalkoztatás tavasztól újra növekedhet, illetve a munkanélküliség csökkenhet, így a nyári hónapokra 10,2 százalékos munkanélküliségi rátára számít, az év végére azonban 10,6 százalékra nőhet, az éves átlagos munkanélküliségi ráta 10,7 százalék lehet a tavalyi 11,1 százalék után.
A felfelé mutató kockázatokra is felhívta a figyelmet Barta György, a CIB Bank elemzője. Idesorolta a rokkantnyugdíjasok egy részének megjelenését a munkaerőpiacon, kérdésesnek nevezve, hogy találnak-e, és mikor munkát. Az adócsökkentés sem fejt ki azonnali pozitív hatást a foglalkoztatásra, ebből a szempontból hatékonyabb lett volna a járulékok csökkentése - jegyezte meg az elemző. Kockázatot jelentenek a foglalkoztatás növekedésére az ágazati különadók is.
Barta György mindemellett pozitívumnak nevezte, hogy a kormány, mint mondta kényes kérdésekhez is hozzá mert nyúlni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor a közmunkaprogramok eredményességét, ezek ugyanis költségesek és gyakran nem elég hatékonyak.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is a következő hónapoktól csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amely az év egészében 10,5-11 százalék között alakulhat. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac csak lassan lábal ki a válságból, és bár a kormányzati elképzelések szerinte túlzottan ambiciózusnak tűnnek, a gazdaság növekedésével a foglalkoztatás bővülése is megindul.
Beke Károly
mfor.hu
