Hétfőn kerülhet sor a parlamentben "a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról" szóló törvény zárószavazására. A belügyminiszter által benyújtott javaslat tartalmazza többek között az új közfoglalkoztatási rendszer alapelveit és rendelkezik az álláskeresési járadék szigorításáról.
180 nap - vagy 90?
A kormány tavasszal azt kommunikálta, hogy az eddigi 270 napról 90 napra csökken majd az álláskeresési járadék maximális ideje, a Széll Kálmán Tervben ehhez évi 67 milliárd forintos kiadáscsökkentést irányoztak elő. Ebből 40 milliárdot hozhat a járadék idejének csökkentése, további 27 milliárdot pedig az álláskeresési segély megszüntetése.
Ehhez képest meglepő volt, hogy a konkrét törvényjavaslatba már legfeljebb 180 napos álláskeresési járadék került be, a dokumentum megjelenésekor máris sokan a Széll Kálmán Terv felpuhulásáról beszéltek. A kormány akkor azzal magyarázta ki a helyzetet, hogy hiába jár majd maximum 180 napra az álláskeresési járadék, számításaik szerint a többség csak 90 napig veszi majd igénybe azt. A közelmúltban nyilvánossá vált Magyar Munka Tervben például azzal számoltak, hogy a jogosultak 60 százaléka 90 napig, vagy még rövidebb ideig él majd a járadékkal.
Ezt követően aztán 18 fideszes és két kereszténydemokrata képviselő módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek, mely alapján hivatalosan is 90 nap lenne az álláskeresési járadék maximuma. A benyújtók között találjuk többek között Rogán Antalt, Lázár János Fidesz-frakcióvezetőt, vagy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőt, így borítékolható, hogy a kormánytöbbség támogatni fogja a javaslatot.
"Az álláskeresők számára ellátás helyett elsősorban munkalehetőséget kell biztosítani. Ezért az álláskeresési járadék leghosszabb időtartamát úgy kell megállapítani, hogy az ösztönözzön az álláskeresésre. Ezért módosító javaslat az álláskeresési járadék leghosszabb időtartamát a javaslatban szereplő 180 nap helyett 90 napban javasolja megállapítani" - indokolják lépésüket a módosító javaslat benyújtói.
Már a 180 nap is szigorú lett volna
Az álláskeresési ellátás szigorítása egyébként nem csak a jogosultsági idő maximumának csökkentésén keresztül valósul meg. A törvényjavaslat értelmében az eddigi öt helyett tíz munkaviszonyban eltöltött nap szükséges egy járadéknap megszerzéséhez és a korábbi négy helyett az elmúlt öt évet vizsgálják a járadék idejének megállapításakor.
A fentiek alapján az öt év 1825 napjából legalább 1800 napot munkaviszonyban kellett volna eltöltenie annak, aki a maximális 180 napos segélyre igényt tartott volna. Egy egyhónapos munkanélküliségi időszakkal tehát már nem juthatott volna hozzá valaki a maximális segélyhez. De ennek a számításnak a fentiek miatt legfeljebb akkor van értelme mostantól, ha a képviselők nem szavazzák meg a módosító indítványt.
Jönnek a tömeges közmunkák
A ma tárgyalandó törvényjavaslat rögzíti a jövőbeli közmunkaprogramok részleteit is, illetve rendelkezik arról, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak kötelesek elfogadni a számukra felajánlott közmunkát ahhoz, hogy jogosultak legyenek az ellátásra. A törvény egyelőre csak arról rendelkezik, hogy állami szervek, önkormányzatok, egyházak, közhasznú szervezetek lehetnek foglalkoztatók közmunka keretében, azonban a Magyar Munka Tervben a kormány arról az elképzeléséről is esett szó, mely szerint a jövőben kölcsönzés keretében magáncégek is alkalmazhatnának közmunkásokat.
Arról egyelőre nem sok konkrétumot tudni, mennyit keresnek majd a jövő közmunkásai, a törvény csak arról rendelkezik, hogy a bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét. A részletek kidolgozására a kormány kapott felhatalmazást, rendeletben rögzítik majd a garantált közfoglalkoztatotti bér összegét.
"A javaslat célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert" - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.
A törvény szigorításokat tartalmaz a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatban is, meghatározza annak maximum összegét, illetve az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy a lakókörnyezet rendezetlensége esetén egy hónapig szüneteltesse a segély folyósítását.
Beke Károly
mfor.hu
