A GVH még 2007. márciusában indított eljárást az OTP Életjáradék Zrt. ellen. A versenyfelügyeleti eljárás során kiderült, hogy az OTP Életjáradék Zrt. több helyütt is azt közölte a fogyasztókkal, hogy az életjáradéki szerződése megkötése esetén a járadékfolyósító fizeti a lakásbiztosítást, illetőleg a lakás biztosítását. A GVH szerint a "lakásbiztosítás", illetőleg a „lakás biztosítása” kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján a fogyasztók arra a következtetésre juthattak, hogy a járadékfolyósító az általuk korábban megkötött lakásbiztosítás díját vállalja át.
Ez a biztosítás az általános gyakorlat szerint magában foglalja úgy az ingatlan-, mint az ingóságbiztosítási fedezetet, valamint esetleges a kiegészítő felelősségbiztosítási és balesetbiztosítási fedezetet, illetőleg egyéb kiegészítő biztosításokat. Ezzel szemben a járadékfolyósító által fizetett biztosítás kizárólag az ingatlanbiztosítási fedezetet foglalja magában, így például az ingóságbiztosítást továbbra is a járadékosnak kell fizetnie. Ennek megfelelően a biztosítási díjról adott tájékoztatás nem minősül jogszerűnek. Ezen az sem változtat, hogy a fogyasztó a szerződéskötés folyamatának későbbi szakaszában tájékoztatást kap a járadékfolyósító által átvállalt díjjal fedezett biztosításról – amely tájékoztatóban egyébiránt már nem lakásbiztosításról, hanem ingatlan biztosításról van szó.
A vállalkozás tájékoztatásaiban díjmentes karbantartást is ígért a fogyasztóknak. A hirdetések semmilyen korlátozást nem tartalmaznak, így a fogyasztók arra következtethetnek, hogy az összes a mindennapi életben karbantartásnak minősülő munkálat költsége átvállalásra kerül. Mivel ez a valóságban nem így van, a GVH a díjmentes karbantartást ígérő szlogeneket is a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta. Ugyancsak megtévesztőnek találta a versenyhatóság a járadékosnak gondozást ígérő állításokat is. Az OTP Életjáradék Zrt. 604 településen található ingatlanokra köt életjáradéki szerződéseket, a gondozásban segítséget jelenleg fennálló szerződése alapján azonban ennél szűkebb körben (Budapest és környékén, illetve néhány nagyobb településen) biztosít. Erre az életjáradéki konstrukciót igénybe vevő fogyasztók szempontjából, helyzetéből adódóan (pl. 65 év feletti kor) lényeges eltérésre nem hívja fel a fogyasztók figyelmét.
Az OTP Életjáradék inflációkövető járadékot is ígért a fogyasztóknak, ám ez az állítás sem állja meg a helyét, mert a hirdetésekben az már nem szerepel, hogy csak 10 százalékos inflációig emelkedik a járadék összege. Az eljárás alá vont vállalkozás a közös költség átvállalását is ígérte reklámjaiban, miközben 2007. márciusig pusztán a közös költség használattal össze nem függő részét fedezte.
Terméke reklámozásakor az OTP Életjáradék Zrt. kellően alá nem támasztott piacelsőbbségi állításokat is közölt. A vállalkozás olyan kijelentést is tett, hogy „jelenlegi ismeretek szerint egyenlőre kizárólag az OTP Életjáradék Zrt. által kínált életjáradék szerződés felel meg a PSZÁF iránymutatásának”. A GVH szerint a tájékoztatás azt a látszatot kelti, mintha kibocsátásra került volna valamely kötelező erejű PSZÁF iránymutatás, miközben a PSZÁF a terület felügyeletét nem látja el. Az állítás azt a képzetet kelti, mintha a többi piaci szereplő nem felelne meg egy ágazati felügyelő hatóság elvárásainak, ami, tekintettel az áru bizalmi jellegére, jelentősen torzíthatja a piaci versenyt, áll a GVH közleményében.
A fenti jogsértések miatt az OTP életjáradék Zrt.-t 18 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a versenyhatóság. A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette az eljárás alá vont vállalkozás piaci helyzetét, a jogsértés időtartamát, a hirdetésekre fordított összeg nagyságát, a megcélzott fogyasztók körét. A versenyhatóság tekintetbe vette azt is, hogy a célcsoportnak minősülő fogyasztói réteg sérülékeny, kiszolgáltatott. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy az OTP életjáradék Zrt. az eljárás megindulását követően részben módosította hirdetéseit.
Az OTP fellebbez
A határozattal az OTP Életjáradék nem ért egyet, ezért bírósághoz fordul és fellebbez.
A Versenytanács határozatában kifogásolta, hogy az OTP Életjáradék által fizetett ingatlanbiztosítás nem tartalmaz ingóságbiztosítást, emellett a társaság nem fizeti meg a fűtésdíjat, mint a közös költség részét. Az OTP Életjáradék Zrt. fontosnak tartja rögzíteni azt a tényt, hogy az ingatlanban található ingóság nem kerül a társaság tulajdonába, ezért nem is biztosíthatja azt.
A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztók számára megtévesztő lehet az az állítás, mely szerint az OTP Életjáradék Zrt. a piacon egyedüliként felel meg a PSZÁF iránymutatásának, mivel az nem felügyeleti szerve az OTP Életjáradék Zrt.-nek. Az életjáradék-szolgáltatók szabályozásának hiányában az OTP Életjáradék a PSZÁF 2005 végén az ügyfelek védelmében megfogalmazott alapvető kritériumait elfogadta és beemelte szerződéseibe, különös tekintettel arra, hogy ezek a kritériumok a fogyasztók védelmét szolgálták egy szabályozatlan, kialakulóban levő piacon, áll az OTP közleményében.
