Süle Katalin hozzátette: az őstermelők és a kiadott igazolványok száma közötti különbség a közös őstermelői igazolványokból adódik. Emlékeztetett: az igazolványok cseréjére törvény kötelezte a NAK-ot, amely előírta, hogy a papíralapú igazolványt kártyára kell cserélni.
Az idei számok mintegy 7-8 százalékkal maradnak el a 2013-astól, vagyis mintegy 17 000-rel kevesebb őstermelő kereste fel a falugazdászokat, mint három éve. Ez egyértelműen a gazdaság fehéredésének a jele - mondta az elnökségi szóvivő. Süle Katalin hangsúlyozta: a rendszer átalakítása a jogkövető őstermelők számára nem hátrányt, hanem egyértelműen előnyt jelent. Nem a valódi gazdálkodók vegzálása a cél, hanem a csalók kiszűrése - mondta. Kifejtette, azok az őstermelők, akik új igazolványt kaptak, legkésőbb ez év július 31-ig kapják kézhez a kártya alapú őstermelő igazolványukat. A tervek szerint az első kártyák ennél időpontnál korábban, már júniusban eljuthatnak az igénylőkhöz.
Az elnökségi szóvivő beszélt az egységes támogatási kérelem beadásának agrárkamarai támogatásáról is, mivel a kérelem benyújtási határideje április elején kezdődik. Annak érdekében, hogy ez minél zökkenőmentesebben valósulhasson meg, a tavalyihoz képest egyszerűsödik a kérelem benyújtása. A kérelmek beadását a NAK egy, a témáról szóló kézikönyv kiadásával is segíti.
Süle Katalin jelezte, folyik az országos jégeső elhárító rendszert kiépítésének előkészítése. A teljes rendszer az előzetes becslések szerint mintegy 1,5 milliárd forintos forrást igényel. Az elnökségi szóvivő idézte azt az adatot, miszerint 2014-ben egy forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült megmenteni a már működő jégeső elhárító rendszer segítségével. Ennek költsége 154 millió forint volt. Ezzel szemben csak a mezőgazdasági kultúrákban a kármentés közel 5 milliárd forintot tett ki.
A sajtótájékoztatón közölték: Győrffy Balázs, a NAK elnöke levélben fordult Jean-Paul Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben arra kérte, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben 2014 óta érvényben lévő embargóját szüntesse meg. A NAK elnöke jelezte: az Eurostat adatai szerint Magyarországon az orosz embargó bevezetése óta 2,5 milliárd euróról (mintegy 750 milliárd forintról) 1,5 milliárd euróra (mintegy 450 milliárd forintra) csökkent az Oroszországba irányuló közvetlen magyar export. Győrffy Balázs levelében felhívta a bizottság elnökének figyelmét arra, hogy a magyar tejtermelők és sertéstartók szinte kilátástalan helyzetbe kerültek.
Süle Katalin elmondta, mivel az élelmiszeripari nagyvállalatok támogatása uniós forrásból nem lehetséges, a NAK és az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) azt javasolják a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy különítsen el kormányzati támogatást számukra.
MTI
