Erről, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH), és az Építési és Építésügyi Szakmai Testület (ÉSZT) tájékoztatta közleményben az MTI-t pénteken. A tanulmány szerint az Európai Unió országaiban jelenleg az építőipar a legnagyobb foglalkoztató, és az Európai Unió teljes befektetésének több mint a fele építőipari befektetés. Ez azt eredményezi, hogy minden egyes új munkahely az építőiparban két új munkahelyet teremt más ágazatokban.
A magyarországi építőipar előtt álló kihívások, mind az ország infrastrukturális elmaradottságának csökkentése, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalt környezetvédelmi beruházások kivitelezése és a lakásállomány állapotának javítása, az építőipari és a faipari szakmunkaerő források fokozott igénybevételét kényszerítik ki.
Az építőipar elmúlt évtizedének teljesítménymutatói alapján számított 9,3 százalékos fejlődési trend fenntartásához, illetve erősödéséhez az európai uniós támogatási források megfelelő pénzügyi fedezetet jelentenek - ismerteti a tanulmány. Az ágazati foglalkoztatás változásának azonos időszak adataiból számított 5,7 százalékos trendje - amelyet várhatóan tovább gyengít a magyar társadalom demográfiai alakulása, a szakiskolai képzés hiányosságai és a fizikai munkával szemben megjelent negatív attitűd - azonban jelentősen alulmarad az építőipari teljesítmény indokolt növekedésével szemben.
Az építőipari szakképzés teljesítményei jelenleg mind mennyiségi, mind minőségi szempontból elmaradnak az ágazat, illetve a teljes magyar nemzetgazdaság igényeitől. A társadalmi köztudatba egyre inkább az a gondolat látszik beépülni, amely szerint az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság térhódítása, a magas szellemi hozzáadott értéket képviselő "hightech" ipar az, amely a fejlődés első számú előmozdítója.
[ajanlo=192][igazitas=left/]Azonban az elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések és egyéb építőipari beruházások megvalósíthatósága, illetve a gazdaság fejlődése érdekében meg kell teremteni az építőipar és faipar szakmunkaerő igényének fedezetét. Ennek eszköze lehet a hazai építőipari szakmunkásképzés kibocsátásának fokozása, és a faipari szakmunkásképzés színvonalának emelése, szinten tartása, a munkaképes korú inaktív népesség aktivizálása, a gazdasági szektorok közötti átcsoportosítás előmozdítása, továbbá az Európai Unió egyes országainak gyakorlatához hasonló bevándorlás-politika folytatása - mutat rá a tanulmány. (MTI)
Kapcsolódó anyagok
Megállíthatatlan a nyugati cégek keletre vándorlása
Régiónk lehet a német munkahelyek célállomása
Egyre nehezebb elhelyezkedni nyolc általánossal
Orvost minimálbérért, hegesztőt 200 ezerért
2013-ra 200 ezer szakmunkás hiányozhat az építőiparból
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a Nemzeti Fejlesztési Terv II. tervezési ciklusának végére mintegy 200 ezer építőipari és 20 ezer faipari szakmunkás munkája hiányozhat majd a gazdaság fejlődésének és versenyképességének fenntartásához - tartalmazza az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Szakképzési Munkacsoportja által készített tanulmány.
