Május elsejétől Németországhoz hasonlóan Ausztria is megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai munkavállalók előtt, így a szabad munkaerő-vándorlás már megkezdődött - mutat rá tanulmányában Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA VKI) tudományos főmunkatársa.
25 ezer magyar már kint van
Nyugati szomszédunknál a foglalkoztatottak létszáma 3,65 millió, ebből a külföldi munkaerő létszáma eléri az 500 ezret. 2004 óta 660 ezren vándoroltak be Ausztriába, amely a legvonzóbb célországok közé tartozik. Az EU-csatlakozás óta közel 100 ezer bevándorló érkezett Kelet-Közép-Európából, Magyarországról 25 600 fő települt át - olvasható Kőrösi István tanulmányában.
Az osztrákok a következő egy-két évben további 70 ezer munkavállalóra számítanak Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából összesen. Ebből 32 ezer lehet cseh munkavállaló, 24 ezer magyar és 14 ezer szlovák. A felmérés arra is rávilágít, hogy ezeknek az embereknek csak kisebb része akar ténylegesen áttelepülni, a többség a napi ingázást választaná, mivel így élvezhetik a magasabb osztrák munkabér és az olcsóbb hazai megélhetés kedvező hatásait.
Érdekesség, hogy az Ausztriába bevándorolni szándékozók mindössze 53 százaléka tud folyékonyan németül, azaz majdnem minden második munkavállaló nyelvtudás hiányában nem tud majd kvalifikált munkát vállalni. Hazánkban egyébként a középiskolások 49 százaléka tanul németül, Csehországban ez 60 százalék felett van, Szlovákiában pedig majdnem 70 százalék, azaz könnyen lehet, hogy a magyarok nyelvtudásának hiánya húzza le az összesített átlagot.
A többség a magasabb fizetésért menne
Kőrösi István tanulmánya rávilágít arra is, hogy az Ausztriába tervezett kivándorlás legfontosabb indítéka a magasabb jövedelem, ezt követik a jobb foglalkoztatási kilátások, illetve a jobb munkakörülmények. A fontossági sorrendben hátrébb szerepel az újat tanulás és az új képzettség szerzése.
A tanulmány szerint az új kelet-európai munkavállalók elsősorban az építőipar, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások és az egészségügy területén helyezkedhetnek majd el. "Ausztriában elsősorban építőipari szakmunkásokat, szakképzett vendéglátóipari munkaerőt, bolti eladókat, ápolónőket várnak Magyarországról és a szomszédos országokból" - emeli ki az MTA VKI szakembere. A mérnöki és természettudományi végzettségű diplomások iránt is érdeklődés van.
Elsősorban a közelség miatt a magyar munkavállalók számára Bécs, Burgenland és Alsó-Ausztria a legnépszerűbb tartományok. Burgenlandban már minden tizedik munkavállaló magyar és arányuk tovább növekszik.
A felmérések szerint a munkavállalók 60 százaléka két-háromszoros jövedelmet vár el az osztrák munkaerőpiacon a hazaihoz képest, 15 százalékuk pedig ennél is nagyobb négy-ötszörös különbségre számít. A tanulmány szerint ezek az elvárások reálisak, mivel a legtöbb területen az osztrák és a magyar bérek között 2,5-4 -szeres különbségek vannak.
A migránsok 36 százaléka keres tartós foglalkoztatást, 40 százalékuk viszont leginkább szezonmunkára kíván szerződni. Az ausztriai munkavállalással szerzett magasabb jövedelemből a migrálók fele ingatlanvásárlást, illetve építést kíván megvalósítani, döntően itthon, Budapesten és Nyugat-Magyarországon.
A munkanélküliségi ráta Ausztriában 4,3 százalék, ami Luxemburg és Hollandia mellett a legkedvezőbb adat az Európai Unióban. 2011-ben 52 ezer új munkahelyet teremtenek, az előrejelzések szerint ennek mintegy fele jut a Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából érkezőknek. Ez azt jelenti, hogy az osztrák munkaerő-piaci nyitás nem jár negatív következményekkel az osztrák munkavállalókra, az újonnan érkezettek nem szorítják ki őket. Az Ausztriába törekvő magyar munkaerő jelentős része, kb. egyharmada 3-5 éves munkavállalást céloz meg.
mfor.hu
