Az előző, márciussal zárult üzleti évében az Alstom adózott eredménye 1,217 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 1,109 milliárdról, miközben a bevétele 19,65 milliárd euróra gyarapodott 18,739 milliárdról, elsősorban az ázsiai válságkezelő programokból finanszírozott, nagy infrastruktúra-beruházásoknak köszönhetően. Az év azonban már ezek kifutását, ritkulását is jelezte, amennyiben az Alstom az előző üzleti évében csak 14,919 milliárd eurónyi új megrendelést kapott az egy évvel korábbi 24,58 milliárd eurónyi helyett. Június végén a teljesítendő megrendelései 42,561 milliárd eurót értek az egy évvel korábbi 45,67 milliárd helyett.
Az irányzat folytatódott: a szeptemberrel zárult első üzleti félévben az új megrendelések értéke 5,638 milliárd euró volt, 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Ezért most már főleg a fejlett piacokat okolták a csütörtökön megjelent időközi beszámolóban. Szeptember végén a megrendelés állomány 40,029 milliárd eurónyi volt, 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A BKV a múlt hónapban közölte, hogy felmondta a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények szállítási szerződését az Alstommal, miután a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogerősen is elutasította a
Metropolis vonatok végleges típusengedélyének kiadását. Később Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy folytatják a megbeszéléseket az Alstommal, azért, hogy Budapest a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön ki ebből az ügyből. Az Alstom a Nemzeti Közlekedési Hatósággal is tárgyal.
Október végén az angol felsőbíróság, elutasítva az Alstom keresetét, engedélyezte, hogy a Csatorna alagúti személyvonat-közlekedést üzemeltető Eurostar a német Siemenstől vásároljon szerelvényeket, nem pedig az Alstomtól, mint eddig mindig.
MTI
