3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Mivel nem csitul a „megélhetési bevándorlókkal” kapcsolatos kormányzati kommunikációs offenzíva, megpróbáltuk megbecsülni, hogy hány itthon maradt családon segítenek azok a „gazdasági menekültek”, akik nem az unióban találtak munkát, tehát nem a „közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozogtak”.

Az elmúlt évek egyik leginkább vitatott kérdése, hogy vajon hány magyar hagyta el az országot, hogy külföldön kezdjen új életet. A bevándorlókkal kapcsolatos vita hevében Orbán Viktor kifejtette, hogy azok a honfitársaink, akik többek között Londonban mosogatva találták meg a boldogulásukat, csupán éltek a közös gazdasági tér adta lehetőségekkel. Így a politikai korrektség jegyében mi most csak azokkal az emberekkel foglalkozunk, akik elhagyták az unió határait.

A kivándoroltak számát nagyon nehéz megbecsülni, azonban a Központi Statisztikai Hivatal még tavaly októberben közzétette kutatási eredményét, amelyben magyar háztartások megkérdezésével és uniós statisztikák alapján számították ki, hogy 2013 elején hány kivándorolt magyar élt a világban. A hivatal körülbelül 350 ezer emberrel kalkulált, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el az országot. A legnépszerűbb célországok természetesen az unión belül találhatók, úgy mint Németország, Nagy-Britannia és Ausztria.

Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy csak a „közös gazdasági térbe” távoznak honfitársaink, vegyük elő az Eurostat - korábban általunk is feldolgozott statisztikáját – az uniós országok közötti pénzmozgásáról, főleg a személyes utalások alapján számítva. Ebből kiderül, hogy 2013-ban 410 millió eurót, vagyis (297 forintos akkori árfolyamon számolva) 121,7 milliárd forintot utaltak haza a külföldön élő magyarok. Ennek pedig 35,8 százaléka 147 millió euró (43,6 milliárd forint) az unión kívülről érkezett.

Ha elfogadjuk a KSH statisztikáját, amely szerint a magyarok 25 százaléka juttatott haza rendszeres támogatást, akkor a 2013-as 121,7 milliárd forint 87 500 embernek köszönhető.

Ez a szám pedig a hazautalt pénz megoszlási arányában azt jelenti, hogy az unión kívülről érkező 43,6 milliárd 31,3 ezer embertől származik, akik bizony valódi menekültek, hiszen például az Egyesült Államokkal vagy Svájccal nincs olyan „szoros gazdasági” megállapodásunk, mint az EU-val.

Eszerint az unión kívüliek átlagosan 1,39 milliót küldtek haza, vagyis a 31,3 ezer háztartás 115 900 forinttal lett gazdagabb havonta, amely a 2013-as nettó átlagbér 76,6 százaléka. Ez egyébként a nyugati fizetéseket ismerve nem tűnik a valóságtól elrugaszkodott hazautalásnak.

Mindeközben összesen 67 millió euró hagyta el az országot a nálunk dolgozó migránsok hazautalásaiból, amely töredéke az érkező pénzekének. Vagyis látható, hogy mi a gazdasági menekültek „mérlege”.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!