A Mol keresetében arra hivatkozott, hogy az üzletet nem hagyta jóvá az igazgatótanács és a részvényesek közgyűlése. A ZMB olajmező fele-fele részben a Mol és a Rusznyeft tulajdonában van. A most vitatott ügyletet jóvá kellett volna hagynia a Molnak is.
A Kommerszant szerint a Mol nem juttatta kifejezésre ellenzését a hasonló ügyletekkel kapcsolatban, de tavaly úgy döntött, hogy ezt nem hagyja jóvá, és ezen az alapon 5,78 milliárd rubelt követelt partnerétől azzal az indoklással, hogy az érvénytelen szerződés következményeinek szokásos felszámolási módja - az áru visszaszolgáltatása - a kőolaj esetében technikailag nem lehetséges.
A Mol 1999-ben megkezdett tárgyalások után, 2002-ben, eredetileg az orosz Jukosz olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manszi Autonóm területen lévő Zapadno-Malobalik (Zapadno-Malobalikszkoje) Kft-t az olajmező fejlesztésére és kiaknázására, fele-fele tulajdoni aránnyal. A mező tartalékát akkor mintegy 20 millió tonnára, avagy mintegy 145 millió hordóra becsülték, napi kitermelése 19 ezer hordó volt, és a teljes kapacitás eléréséhez a partnerek mintegy 300-350 millió dollárt szándékoztak befektetni.
2005-ben az orosz-magyar vegyes vállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, és a Jukosz feldarabolása során a cég 50 százaléka a Rusznyefthez került. Újabb két évvel később az orosz ügyészség figyelme a Rusznyeft felé fordult, amelynek elnöke és fő részvényese egy idő múltán a letartóztatástól alapos okkal tartva külföldre távozott, és Oleg Gyeripaszka vette meg az egész Rusznyeftet.
Egy pénteki hír szerint a Rusznyeft eladásáról tárgyalt a Gasprom Nefttel a súlyos nehézségekkel küzdő, 7,4 milliárd dolláros adósságai átstrukturálásán dolgozó orosz oligarcha, aki többek között a RUSAL, a világ legnagyobb alumíniumipari konszernjének tulajdonosa, de a megbeszéléseket felfüggesztették, mert az árban nem tudtak megállapodni. A Vedomosztyi című lap szerint a Gasprom Neft átvállalná a Rusznyeft 5,6 milliárd dolláros adósságát, de egyébként nem akar sokat fizetni, míg Gyeripaska szerint a közepes méretű cég 7,5-8,0 milliárd dollárt ér.
Az 5,6 milliárdos adósság abból ered, hogy Gyeripaszka 2,8 milliárd dollárt vett fel az állami Szberbanktól a cég megvásárlására, majd később a Rusznyeft részvényeket letétbe helyezte biztosítékként egy hasonló összegű hitel felvételéhez. Így a Rusznyeft a csőd szélén áll, hacsak nem sikerül rá vevőt találnia Gyeripaszkának. A Gasprom Neft mellett a másik számításba jövő érdeklődő a szintén állami ellenőrzésű Rosneft olajcég, amely már 2007-ben is szerette volna megszerezni a Rusznyeftet.
A Mol a ZMB olajmező mellett, 2007-es adatok szerint, még további három olajmezőn termel ki kőolajat Szibériában, és mindhárom százszázalékos tulajdonában van.
