Nem kellett fukarkodnia a történelmi csúcs jelzővel a lapoknak, hiszen a külső piaci, és a belső gazdaságpolitikai tényezők is gyakorlatilag folyamatosan felfele tolták az árakat. Már a 2010-es év utolsó napjai is rosszul végződtek, hiszen akkor bruttó 5 forinttal emelték a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát, míg a gázolaj ára bruttó 6 forinttal nőtt, amivel rögtön minden idők legmagasabb szintjéről indítottak az üzemanyagárak az évet. Egy évvel későbbről visszatekintve persze az autósok minden bizonnyal visszasírják az akkori magas árakat, hiszen a 4 százalék körüli éves inflációt jócskán meghaladva drágult a "nafta".
A már egy évvel korábban is emelkedő árak – nem meglepő módon - a fogyasztásban is tükröződtek, hiszen már 2010-ben is 9,4 százalékkal, 2,959 milliárd literre csökkent az üzemanyag-fogyasztás a magyar piacon a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint.
Miután az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó fontos pillére a költségvetés bevételi oldalának (2010-ben például 600 milliárd forint bevétele volt az államnak a jövedéki adóból és áfából), hiába merült fel időként, hogy az áremelkedést adócsökkentéssel kellene kompenzálni (amit a pártok ellenzékben kitartóan szorgalmaznak, majd hatalomra kerülésükkel hirtelen elfelejtenek), nem lehetett reálisan számítani erre.
Ráadásul az év első felében az arab világban fellángoló tüntetések és polgárháborúk következtében az olajár meglehetősen idegesen viselkedett, hektikus mozgás mellett erősödött. Mindez pedig a finomított termékek nemzetközi árára is kihatott. Így eben az időszakban hiába erősödött 15 százalékkal a forint a dollárral szemben az árak emelkedését mindez legfeljebb tompította, de megállítani nem tudta. Így az év eleji nagy emelési hullám után kisebb lépcsőfokonként, de gyakorlatilag április végéig drágultak az üzemanyagok.
Az olaj április végi 113 dollár körüli csúcsa után jelentős konszolidáció jött, ami minimális mértékben érvényesült az árakban, hiszen ezzel párhuzamosan a forint indult „rossz irányba”. Az év végéről visszatekintve ugyanakkor a május elején indult, és augusztus végéig tartó időszak amolyan egyet előre, egyet hátra jelzővel illethető, hiszen minimális sávban mozogtak az árak. Az egy-egy csökkentést persze néhány héttel később az emelések ellensúlyoztak, ám a 370-380 közötti 95-ös benzin, illetve 360-375 között változó gázolaj ár az őszi időszakhoz képest még elviselhető volt.
Az igazi pofon azonban szeptember elején érte a gázolajat használó autók tulajdonosait, a kormány által vártnál gyengébb gazdasági növekedés ugyanis 100 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. Ennek befoltozására tett javaslatok között szeptember 6-án Orbán Viktor miniszterelnök részben a gázolaj jövedéki adójának emeléséből látta finanszírozhatónak a hiányt.
A helyzetre reagálva a 7,5 tonnánál nehezebb járműveket használó fuvarozók, akik az év elején némi könnyítést lobbiztak ki a kereskedelmi gázolajjal rögtön kilátásba helyezték, hogy az emelés miatt vélhetőleg a jóval kedvezőbb külföldi tankolást fogják preferálni. Megnyugtatásukra azonban az NGM azt közölte, hogy esetükben elmarad az adóemelés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a logisztikai tevékenységeket nem drágítják a magasabb árak, hiszen a belföldi fuvarozásban gyakran, illetve a boltok feltöltésénél szinte mindig ennél kisebb járművekkel szállítják az árukat.
A sors fintora, hogy a kormányzati bejelentéstől függetlenül az árak egyébként is meglódultak, szeptemberben ugyanis újabb emelési hullám vette kezdetét, ami előbb a hirtelen 10 százalékkal dráguló dollárnak, majd szeptember végétől a magára találó, illetve az október elejétől két hónap alatt 25 százalékkal megugró olajárnak volt köszönhető. Mindezeknek köszönhetően az ősz folyamán szinte hetente jöttek ismét a fent emlegetett „Történelmi rekordon az üzemanyagár” szalagcímek. A fentiek alapján korántsem meglepő, hogy az autósok egy része letette járművét, és a kevesebb használattal próbált spórolni, ami az értékesítési adatokon is tükröződött. A harmadik negyedévben a benzinpiacon folytatódott az elmúlt időszak trendje, és tovább csökkent a fogyasztás. Ráadásul a korábban jól teljesítő gázolajpiac is megbicsaklott, és visszaesést mutatott.
Az áfát is beleszámítva mintegy 16 forinttal drágult a gázolaj a jövedéki adó 13 forintos emelése miatt november 1-től. A parlament döntésének értelmében a gázolaj jövedéki adója 110,35 forint lett novembertől a korábbi 97,35 forinttal szemben, a benziné nem változott, 120 forint marad. Az emeléssel a gázolaj átlagára új csúcsra került, s elérte 418 forintot. Mindez azonban még nem jelentett a végállomást, hiszen a következő hetekben folyamatosan nőtt a dízel ára, és november utolsó hetében már 434 forint volt az irányadó szint. Enyhe szépségtapasz volt, hogy decemberben ismét csökkenések jöttek, és karácsony előtti napokra a Mol vágásainak köszönhetően gázolaj átlagára 420 forintra mérséklődik.
Ami a jövő évi kilátásokat illeti két fontos trend lehet hatással az árakra, az elemzők által előrevetített európai recesszió minden bizonnyal az olaj, és a benzin tőzsdei jegyzését visszafoghatja. Ha a gazdasági visszaesés valóban bekövetkezik, annak ugyanakkor az is lehet a hatása, hogy a dollár tovább erősödik, ami az előbbi hatást ellensúlyozhatja. Így 2012 első hónapjaiban a hazai benzinkutaknál komoly áresésre kevés remény van.
mfor.hu
