A nagy vegyipari és energetikai vállalatok többségénél jelentős fejlesztéseket hajtanak végre az egységesülő környezetvédelmi követelményrendszer miatt. A környezethasználati engedély feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás az adott körülmények között elérhető legjobb technikát alkalmazza, írja a Világgazdaság.
Az integrált szennyezésmegelőzésről és -csökkentésről szóló (IPPC-) szabályozás értelmében a nagyüzemi állattartó telepek, a hulladékgazdálkodási, vegyipari, fémfeldolgozó, élelmiszeripari, energetikai és bányászati ágazatokban tevékenykedő cégeknek 2007. október végéig be kell szerezniük az engedélyt. A szabályozás összesen 960-970 hazai vállalkozást érint.
Mostanra a felügyelőségek közel 180 engedélyt adtak ki, s a zöldtárcánál azzal számolnak, hogy a következő két évben a többi mintegy 800 cégnél is elvégzik az engedélyeztetést. Ez jelentős többletberuházást tesz szükségessé a vállalatoknál, amelynek összértékét – a többi környezetvédelmi előírás költségével együtt – előzetesen 450 milliárd forintra becsülték.
A BorsodChem volt az első hazai vegyipari cég, amely egységes környezethasználati engedélyt kapott, amelynek kapcsán több környezetvédelmi fejlesztést végeztek el. A fejlesztések értéke egyenként is néhány száz milliós, esetenként milliárdos nagyságrendű volt, s ma már a beruházási költségek 18-20 százalékát általában a környezetvédelmi kiadások teszik ki, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
450 milliárdos többletberuházást igényelnek a környezetvédő technológiák
A nagy vegyipari és energetikai vállalatok többségénél jelentős fejlesztéseket hajtanak végre az egységesülő környezetvédelmi követelményrendszer miatt. A környezethasználati engedély feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás az adott körülmények között elérhető legjobb technikát alkalmazza, írja a Világgazdaság.
