Az IVSZ IT Piaci Felmérés 2007 kutatás szerint a magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra, amely 2005-höz képest 9,3 százalékos növekedést jelentett, ami meghaladta a GDP növekedésének 3,9 százalékos szintjét. Ebből 43 százalékot költöttek informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékot hardver eszközökre, a szoftverlicenszekre fordított kiadások pedig az összes költés 16 százalékát tették ki.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – árbevétel 2006-ban elérte 839 milliárd forintot, 2005-ben ez a szám 743 milliárd forint volt.
Pörgött az export
Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 2006-ban 1622 milliárd forint volt, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban – a 2005-ben realizált 602,1 milliárd forinthoz képest – tavaly elérte a 783 milliárd forintot, amelynek közel 90 százalékát a Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek (pl. külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) tették ki.
2006-ban a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, amely az összkiadások mintegy 20 százalékát tette ki, ugyanakkor ez a vertikális piac bővült a legkevésbé; 4,9 százalékos növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai álltak (19,8 százalék) 12,2 százalékos növekedéssel, harmadik helyen pedig a pénzügyi szektor (18,6 százalék), a legnagyobb 13,2 százalékos növekedéssel.
Régiós szinten jól állunk
A magyarországi informatikai piac mérete szerint a negyedik volt a kelet-közép európai régióban az orosz, cseh és lengyel piacok mögött, ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, euróban számítva 2,8 százalékos növekedést érte el az összehasonlításban szereplő 11 ország között (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország). Az informatikai költések megoldások szerinti szerkezete alapján a hazai IT piac fejlettnek tekinthető.
A 2006-os gyengébb év nem csak a romló gazdasági környezettel, hanem az IT piacra jellemző ciklikussággal is magyarázható, így van arra kilátás, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.
A tanulmányból kiderül az is, hogy a cégméret összetételét vizsgálva a hazai IT piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben, teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok (10-49 fő) 31,6 százalékot, a közepes cégek (50-249 fő) a konszolidált piac 27 százalékát, míg a nagyvállalatok (250 fő fölött) 25 százalékos piacrészt tudhattak magukénak, a 3-9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5 százalékát, és végül a 1-2 fős vállalkozások 2,8 százalékát fedték le.
