Az Európai Foglalkoztatási Stratégia aktuális kérdéseiről rendezett szakmai tanácskozáson a kutató nyomon követte a közösség foglalkoztatási célkitűzéseinek alakulását. Az Európai Unió 1997-ben fogalmazta meg először ezeket a célokat, amikor a 64 százalékos foglalkoztatottság 60 százalékra csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig már több volt, mint 10 százalék.
Négy fő célcsoportban 22 irányvonalat adott ki a közösség a teendőkre. Több országban, így például Írországban, Spanyolországban, Hollandiában látványosan javult a foglalkoztatás, összességében viszont a rengeteg irányelv túl bonyolultnak, bürokratikusnak bizonyult - jegyezte meg a kutató.
A közösség 2000-ben Lisszabonban azt a célt tűzte ki, hogy az évtized végére érjék el a 15-64 éves népesség körében a 70 százalékos foglalkoztatottságot. A 2002-es értékelés szerint, bár nem sikerült elérni a kellő összhangot a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika között, a foglalkoztatottság mégis ismét 64 százalékon állt, a munkanélküliség 10,8 százalékról 7,7 százalékra csökkent, a tartósan munkanélküliek aránya 50 százalékról 42 százalékra. Ennek ellenére a közösség nem volt elégedett, és egyszerűsítették a célkitűzéseket. A 2003-ban elfogadott stratégiában már csak három fő cél és 10 prioritás szerepelt. Ez a három cél: a teljes foglalkoztatottság, a munka minőségének, termelékenységének javítása, a társadalmi befogadás, kohézió erősítése.
A 2004-es értékelések alapján a célkitűzések tovább egyszerűsödtek. Az akkori közösségi vélemények lényege az volt, hogy túl sok a "szöveg", és kevés az érdemi cselekvés - húzta alá Frey Mária. Gondként jelölték meg az értékelők azt is, hogy a tagországoktól nem kérik számon következetesen a közösségi célkitűzések rájuk eső részének teljesítését. Az ekkor megfogalmazott célok még egyszerűbbek lettek. Így a tartós, magas gazdasági fejlődésre, a több és minőségi munkahely létesítésére vonatkoztak.
Mindezek szolgálatába kell állítani a kutatás, az innováció eredményeit is. Az Európai Unióban például a felsőfokú végzettségűek aránya 20 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban 39 százalék. A K plusz F ráfordítás aránya a GDP-hez viszonyítva ebben az összefüggésben 1,9 százalék, illetve 2,6 százalék. Az idei év őszére valamennyi tagországnak el kell készítenie a közösség úgynevezett lisszaboni stratégiájához a saját nemzeti programját. Ez a munka Magyarországon is folyik - közölte előadásában Frey Mária. (MTI)
Kapcsolódó anyagok
Diplomával könnyebb elhelyezkedni
A rugalmas munkaidő növeli a foglalkoztatottságot
Fókuszban a foglalkoztatottság javítása
6 millióval több munkahelyet akar az EU
Az Európai Unió legújabb célkitűzése: az évtized végére legyen 6 millióval több munkahely, a közösség átlagában pedig a gazdasági fejlődés érje el az évenkénti 3 százalékot - hívta fel a figyelmet Frey Mária a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója csütörtökön Budapesten, egy szakmai rendezvényen.
