"Az önkormányzatnak eszében sincs kifizetni ezt az összeget. Igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértők, közgazdászok, valamint jogászok vizsgálatai szerint ugyanis számos tévedés, számítási hiba, helytelen következtetés és összegszerű tévedések jellemzik a Suez által felkért Compass Lexecon szakvéleményét" - mondta Pécs jogi képviselője kedden az MTI-nek.
Szabó Iván annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Suez kedden nyilvánosságra hozta: a vízmű-ügyben közreműködő könyvvizsgáló cég 26,6 millió euróban, azaz mintegy 7,62 milliárd forintban és kamataiban állapította meg a kártalanítás összegét.
"A brazil társaság eljárása teljes mértékben ellentmond Pécs és a Suez között fennálló korábbi megállapodásnak, illetve annak a részvény-számítási mechanizmusnak is, amelyet a francia partner cég dolgozott ki és foglaltatott szerződésbe" - közölte. Hozzátette: a Compass Lexecon Pécs véleményének, dokumentumainak figyelembe vétele nélkül készítette el szakértői anyagát.
Szabó Iván megjegyezte, Pécs kalkulált egy összeget, amely a részvények értékén és a Pécsi Vízmű által okozott károk különbségén alapul, de ezt egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. Utalt rá, az önkormányzat a napokban egy utolsó, személyes egyeztetést kezdeményezni a Compass Lexeconnal, hogy a valós és mindkét fél által korábban elfogadott számítási módszert alapul véve gondolják át a szakvéleményüket, de erre nem reagáltak, s e fölött már "túl is haladt az idő". "Megvárjuk, amíg a Suez a bécsi választott bírósághoz fordul, és felkészülünk a perre" - fogalmazott Szabó Iván.
A Suez keddi közleményében azt írta: megelégedéssel veszi tudomásul, hogy végre elkészült a független szakértői jelentés, és elfogadja a kiszámított összeget. Hozzátették, annak érdekében, hogy a kártalanítási összeget a szerződésben meghatározott 30 napon belül átutalhassák, a Suez fizetési értesítőt küld a pécsi önkormányzatnak. "Ha a város a meghatározott összeget nem fizeti ki határidőn belül, a Suez a bécsi nemzetközi választott bírósághoz fordul jogorvoslatért" - hangsúlyozták.
Pécs 2009. október elején átvette a városi vízközműveket, miután a Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház Zrt. a szolgáltató.
A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.
Az ügy érintettjei több jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. Az ügy már a Legfelsőbb Bíróságon van, az LB a tervek szerint szeptember 26-án hoz határozatot.
Időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek a Pécsi Vízmű szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal, és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.
MTI
