A szellemi tulajdon védelmére is szakosodott nemzetközi ügyvédi iroda által ismertetett adatok és becslések szerint, míg az Európai Unióban tíz évvel ezelőtt 10 millió darab hamisított terméket foglaltak le, addig 2009-ben ez a szám elérte a 117 milliót. Magyarországon tavaly 4044 esetben foglaltak le hamis terméket a hatóságok, ami 413 százalékos növekedés a 2006. évi 979 lefoglaláshoz képest.
A nemzetközi ügyvédi iroda magyarországi partnerének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a termékhamisítás miatt az Európai Unióban évente 100 ezer munkahely szűnik meg, a hamisított termékek élet- és balesetveszélyesek lehetnek, ezért fontos a tudatos márkavédelem, a tudatos fogyasztói magatartás. Simándi Andrea a legtöbbet hamisítottak között említette a ruházati termékeket, az elektronikai cikkeket, a dohányárukat, az élelmiszereket, köztük a szeszesitalokat, az ásványvizeket és az élelmiszer-adalékokat. A fertőzött iparágak közé tartozik a járműalkatrész-gyártás: az alkatrészek hamisítása hatalmas biztonsági kockázatot jelent - hívta fel a figyelmet az ügyvédi iroda vezetője.
Az Európai Unióban a tavaly lefoglalt termékek 18 százaléka volt veszélyes az egészségre, s ami aggasztó, hogy a hamisítás már a játékokra is kiterjed, veszélyeztetve a gyerekek egészségét - mondta Simándi Andrea. Hozzátette: elgondolkodtató, hogy a hamisított termékek 70 százalékát legálisan működő boltokban foglalták le a hatóságok.
Az uniós adatok szerint a hamis gyógyszerek forgalmi értéke a világban évi 75-200 milliárd dollárra tehető. Magyarországon a teljes gyógyszerforgalom 3 százalékát teszik ki a hamis termékek, s a felmérések szerint a lakosság 7 százaléka hajlik ismeretlen eredetű gyógyszer vásárlására - mutatott rá az ügyvédi iroda vezetője, aki szerint a termékhamisítás elterjedése a kutatás-fejlesztést, az innovációt is veszélyezteti, mert a cégeknek egyre kevésbé éri meg pénzt fordítani az új termékek kifejlesztésére.
Simándi Andrea szerint a hamisítás elleni hatékony fellépésre a világban összehangolt lépésre lenne szükség. Utalt arra, hogy az Európai Unióban a tranzitszállítmányokban érkező hamis árukat nem egységesen kezelik, tagországonként eltérő gyakorlatot alkalmaznak a lefoglalása, megsemmisítésre, de van, ahol továbbengedik a hamisított árukat tartalmazó rakományt.
Almási Gyula, a VPOP szellemi tulajdonjog-védelmi osztály vezetője elmondta, hogy a világban 2009-ben a lefoglalt hamis áruk 15 százaléka az utasforgalomban, 85 százaléka pedig a kereskedelmi forgalomban jelent meg. A VPOP a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel közösen road-show-kat szervezett, ahol a lakossággal ismertették a hamisítás elleni fellépés jelentősét. Tapasztalatuk az volt, hogy a résztevők 46 százaléka akkor is vásárolna hamis terméket, ha tudná, hogy az hamis. Nem gondolják végig a fogyasztók, hogy a hamis termék vásárlás milyen veszélyekkel jár, például veszélyezteti az egészségüket - tette hozzá Almási Gyula.
MTI
