Sebők Erzsébet válaszában elmondta, a világszervezet, illetve kutatócégek közreműködésével jutnak hozzá az adatokhoz, így a magyarországi arányokhoz is. Közölte, hogy az egyesületnek nincs hatósági jogköre, és az illegális szoftverhasználattal kapcsolatos nyomozás, valamint az ezzel összefüggő eljárás a rendőrség dolga. Leszögezte, hogy a BSA Magyarország nem vesz részt a rendőrségi akciókban. Ugyanakkor együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel: több tanfolyamot is tartott a szervezet, illetve az ott dolgozó vizsgálók számára. Sebők Erzsébet elmondta, hogy a BSA Magyarország nem támogatja anyagilag a rendőrséget, illetve az ahhoz kapcsolódó alapítványokat, csupán az oktatás költségeit fedezi.
Az elnöknő azt is jelezte, amikor a BSA úgynevezett negatív kampányt folytat, például a bilincsmotívum felhasználásával, akkor sokkal jobb eredményeket ér el, mint amikor csak oktatáson és tájékoztatáson keresztül felhívja a figyelmet az illegális szoftverhasználat esetleges hátrányaira. Kifejtette, a bilincsmotívum felhasználásával kapcsolatban előzetesen felmérést végeztek, ami azt mutatta, hogy nem vált majd ki jelentős ellenszenvet. Hozzátette, hogy az európai uniós országokban a magyarországinál sokkal intenzívebb és erősebb kommunikációt alkalmaz a BSA.
A BSA továbbharcolna, még mindig sok az illegális szoftver
A nagy szoftvercégek agresszív lobbyszervezete, az önmagát szoftver-rendőrségnek tituláló BSA célja az, hogy az európai uniós csatlakozás időpontjára az elmúlt év végi 48 százalékról az EU-s átlagra, 30-32 százalékra csökkenjen az illegálisan felhasznált szoftverek aránya Magyarországon. Az egyesület főtitkára Sebők Erzsébet beszélt a szervezet céljairól a parlament informatikai és távközlési bizottsága előtt.
