"A végzős egyetemisták, amíg tehetik, ritkán foglalkoznak azzal, hogy amin épp dolgoznak, annak van-e anyagilag is kézzelfogható értelme, vagy nincs. A fiatalok csak teszik a dolgukat, később pedig kiderül, hogy jó üzlet-e, amit kitaláltak, vagy sem." Vint Cerf szerint - aki névjegykártyája szerint a Google "vezető internet-evangelistája" - ezért nincs feltétlenül szükség üzleti modellre az e-business világában.
Semlegesség a neten
"Innovation on the edge", azaz "innováció a végletekig" - szabad magyar fordításban talán így lehet visszaadni a TCP/IP protokoll, azaz az internet alapjait megalkotó matematikaprofesszor webes üzleti lehetőségekről alkotott filozófiáját. A Google gurujának éppen ezért meggyőződése, hogy az internetnek semlegesnek kell maradnia. Az új fejlesztések, az előrevivő megoldások ugyanis csak akkor terjedhetnek el, ha ugyanolyan eséllyel "utazhatnak" az információs szupersztrádán, mint a már bejáratott, üzletileg felépített szolgáltatások vagy javak.
A vita abból fakad, hogy az internetet fizikailag szolgáltatók (ISP-k, Internet Service Provider) úgy látják: a fizetős tartalmak - a régi jól bevált üzleti szabályok szerint - elsőbbséget élveznek a weben. Azt a szolgáltatóknak adott esetben gyorsabban, jobb minőségben kell eljuttatniuk a felhasználókhoz. Vint Cerf szerint ez félig-meddig már működik is, hiszen az ISP-k megosztják a kábeles internetcsatornákat is: letölteni sokkal könnyebben és gyorsabban lehet, mint feltölteni. Üzleti előfizetéseknél - legalábbis az USA-ban - már nincs ilyen korlát.
Pénzkérdés
Ez a professzor szerint azt mutatja, hogy a "mezei" felhasználók által publikálni kívánt tartalom háttérbe szorul, a számukra adott esetben pénzért szolgáltatott tartalom mögött. Ezt látva Vint Cerf, az internet másik alapító atyjának nevezett Tim-Berners Lee, valamint a Yahoo, a Google és más "nagyágyúk" csapata mozgalmat indított annak érdekében, hogy az amerikai törvényhozás mondja ki: a neten minden adat egyenlő, az internet ebből a szempontból feloszthatatlan.
A fizikai szolgáltatóknak viszont van egy hathatós érvük: az internet mostani formájában teljesítőképessége határaira ért. Ha nem történik változás, összeomlik az egész. A másik érv pedig az, hogy a Google ugyan a szabadságharcos álarca mögé bújik, de célja valójában nem más, mint hogy nagyon kis befektetéssel még több pénzt préseljen ki a felhasználókból, akár áttételesen is.
Példaként általában a filmletöltést szokták említeni, ahol szerintük csupán arról szól a történet, hogy más cégek milliárdokat érő befektetéseit (például a filmeket) a felhasználók egyszerűen feltöltik a semleges netre. A milliárdos költséggel előállított tartalom tehát nem a befektetőnek, hanem a közlő oldalnak hoz pénzt azzal, hogy forgalmat generál.
Gyerekszoba, szerverszoba
Vint Cerf erre a problémára is kitért budapesti előadásában: véleménye szerint az illegális viselkedést igenis büntetni kell, ugyanakkor a "hagyományos" biznisz szereplőinek is tudomásul kell venniük, hogy a technika halad. Példaként a BitTorrent nevű fájlmegosztó programot említette, amely kiválóan alkalmas például filmek egymás közt történő megosztására. A kezdeti elutasítás után a filmforgalmazók egyre inkább hajlanak arra, hogy felfedezzék a programban rejlő lehetőségeket, tette hozzá.
A professzor optimistán látja a jövőt. Példaként felhozta, hogy a hetvenes évek szakemberei váltig állították: az otthoni számítógéphasználat nem fog elterjedni. (A gépek akkor még hatalmas méretűek és zajosak voltak). Ehhez képest ugye látjuk, mi történt.
A net semlegességét szerinte elsősorban a felhasználók fogják kikényszeríteni: "Amikor már annyi saját megosztásra váró videónk, képünk vagy egyéb fájlunk lesz, hogy felmerül az igény egy otthoni szerver vásárlására, akkor fordul majd a kocka. A felhasználókban ekkor fog felmerülni az igény például a szimmetrikus, tehát a feltöltési sebességet nem korlátozó internet-előfizetésre. És akkor - mivel ez is üzlet - biztos lesz ott egy szolgáltató is, amelyik megadja ezt leendő ügyfeleinek" - mondta a professzor.
L. Nagy Gábor
