A Jutarnji List című zágrábi napilap azt írta csütörtökön internetes oldalán, hogy a magyar olajipari vállalat nemrég levelet küldött a horvát kormánynak és a gazdasági minisztériumnak, amelyben arra figyelmeztet, hogy kész kártérítési keresetet benyújtani a horvát állam ellen, mert ez utóbbi nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát, noha erre még 2009-ben, szerződésben vállalt kötelezettséget.
A Mol annyit megerősített, hogy a cég július végén levelet küldött a horvát kormánynak, amelyben hangsúlyozták: elkötelezettek az együttműködés mellett a horvát kormánnyal.
A lap azt írja, hogy a magyar vállalat nem elégedett meg szóbeli fenyegetésekkel, hanem már ügyvédeket is fogadott, akik képviselnék a horvát kormánnyal folytatandó jogvitában. A Mol állítólag egy tekintélyes amerikai ügyvédi irodát bízott meg ezzel, és a lapot informáló forrás úgy tudja, hogy az amerikai ügyvédekkel folytatott múlt heti megbeszélésen részt vett Áldott Zoltán, az INA igazgatóságának az elnöke is.
A Jutarnji List szerint a Zágrábnak küldött levéllel a Mol "jogilag bebiztosította" magát arra az esetre, ha kudarcba fulladnának az INA új irányítási modelljéről folytatandó tárgyalások. A Mol nem nyújtja be azonnal a kártérítési keresetét, hanem abban az esetben szándékozik ezt megtenni, ha a tárgyalások kudarcba fulladnának vagy nem lenne elégedett az eredményükkel - tette hozzá az újság.
A lap emlékeztet arra, hogy horvát kormány augusztus elején hagyta jóvá az úgynevezett "tárgyalási keretet", és kemény megbeszéléseket helyezett kilátásba, hogy jelentősen módosuljon a INA jelenlegi irányítási modellje, amelyről még 2009-ben kötött megállapodás a Mollal az akkori, Ivo Sanader vezette horvát kormány. A horvát kormány a dokumentumban azzal vádolja a magyar vállalatot, hogy nem teljesítette az INA-olajfinomítók korszerűsítésével kapcsolatos kötelezettségeit, kifogásolja továbbá az INA rossz üzleti eredményeit is.
A horvát kormány és a Mol tárgyalásai szeptember 18-án kezdődnek, és - mint írja a lap - a megbeszélések közeledtével egyre feszültebb az INA két résztulajdonosának - a horvát államnak és a Molnak - a viszonya. Az újság szerint ebben az összefüggésben kell vizsgálni a három napja megjelent információkat arról, hogy az állam eladja saját részesedését az orosz Rosznyefty (Rosneft) olajipari vállalatnak. Ezt a horvát kormány azonnal cáfolta, és a lap értesülései szerint a zágrábi kormánykörökben az gyanítják, hogy a magyarok állnak a híresztelés mögött.
A Mol gázüzletággal kapcsolatos fenyegetések csak erősítik azt a feltételezést, hogy az INA új irányítási modelljéről tartandó tárgyalások egyáltalán nem lesznek könnyűek - írja a Jutarnji List.
A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro, az állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-ig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, és ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást kötnek az INA horvátországi szénhidrogén termelésével kapcsolatban.
Az okoli gáztározó a Plinacro-hoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-ig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.
A Mol megerősítette, hogy a cég július végén levelet küldött a horvát kormánynak.
A cég tájékoztatása szerint a levélben megerősítették, hogy a Mol továbbra is elkötelezett a horvát kormánnyal való együttműködés mellett, és hogy egy "konstruktív és gyakorlati megoldás születhessen a horvátországi, és az INA-ban meglévő befektetéseivel kapcsolatban". "Reméljük, hogy a horvát kormány hasonló mértékben elkötelezett az INA jövőjével kapcsolatban" - áll a közleményben. Hozzáteszi: egy "működőképes megoldás közös kimunkálása" az INA-ban érintett összes fél érdeke, ugyanakkor a Mol-nak, mint egy nyilvánosan működő részvénytársaságnak, saját részvényesi érdekeit is szem előtt kell tartania.
"Ezek figyelembe vételével elkötelezettek vagyunk jóhiszemű tárgyalások folytatására és egy minden érintett részére elfogadható megoldás megtalálására. Ha azonban ez nem vezetne eredményre, a Mol arra kényszerülhet, hogy a legmegfelelőbb jogi lépést megtegye érdekei védelmében" - zárul a Mol közleménye.
MTI
