Varga Ferenc, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a gazdasági és a közlekedési tárca támogatja az elképzelést, ám a Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint csak a belföldi áruszállítást végzők juthatnának gépjármű-beszerzéseikhez állami támogatáshoz. Emlékeztetett arra, hogy az év elején 200 közúti közlekedési szolgáltató és érdekképviselet 360 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a GM-től informatikai beruházásokhoz és európai uniós felkészüléshez. Így a NIT szervezete 25 millió forintos támogatásban részesült.
Ditter Gábor, a NIT ügyvezető főtitkára közölte: a kormány segítségét kéri abban is, hogy az állami támogatásra sikeresen pályázó fuvarozó kisvállalkozások kapjanak állami kötelezettségvállalási okiratot, hogy így hamarabb juthassanak pénzhez. A kormány segítségét várja a NIT a teherfuvarozók pihenőidejét szabályozó nemzetközi AETR-egyezmény és a Munka törvénykönyve közötti gyakorlati összhang megteremtéséhez is. Ezzel összefüggésben a NIT úgy véli: amíg a határátkelések ideje jelentősen meghaladja az európai átlagot, addig a kormány jogszabály-módosítással biztosítsa, hogy a várakozások ne számítódjanak be a gépjárművezetők munkaidejébe. Az AETR-egyezmény szerint ugyanis 9 órai vezetés után, amibe beleszámít a határátkelők előtti lassú araszolás is, a gépkocsivezetőknek kötelező a pihenőidő.
A NIT azt is el szeretné érni, hogy a nemzetközi árufuvarozási engedélyek elosztása során a közlekedési minisztérium tartalékkeretét év közben rugalmasan használhassák fel a vállalkozások. Székely András, a KÖVIM főosztályvezetője ehhez hozzátette: erre nincs mód, mivel Magyarország nem kerülhet olyan helyzetbe, hogyha év végén azonnal gabonaexport-fuvart kell indítani, akkor a tartalékkeret év közbeni felhasználása miatt ez meghiúsuljon.
A NIT célszerűnek tartaná, ha a jövő évi nemzetközi fuvarengedély-elosztási elveket legkésőbb 2001. október 15-éig meghirdetnék. Székely András erre úgy reagált, hogy a KÖVIM-nek egyre nehezebb a nemzetközi fuvarengedély-elosztási elveket meghatározni, mivel ma már a járművek között műszaki és környezetvédelmi szempontból nehéz különbséget tenni, ezért a tárca számít az érdekképviseletek véleményére is. A NIT a kormánytól azt is kéri: mielőbb alkossa meg a személyszállítás EU-konform szakmához jutási és piacra lépési feltételeinek magyar jogszabályát.
Székely András szerint e rendelet megalkotása 2002-ben várható, és az abban foglaltakat a már piacon lévőknek, illetve az újonnan belépőknek a jövő év végéig kell teljesíteniük.
A NIT Hungary 2000-ben mintegy 725 millió forint árbevételt ért el, ennek 90 százaléka származott fuvarozási és szállítmányozási, vámügynöki, járműértékesítési és utazásszervezői, vállalkozói tevékenységükből. Az érdekképviseletnek mintegy 2000 tagja van, ami 300-zal több, mint egy évvel korábban. A tagság 85 százaléka nemzetközi, 10 százaléka belföldi árufuvarozó, míg 5 százaléka autóbuszt üzemeltető vállalkozás.
A NIT gépjármű-beruházásokat sürget a Széchenyi programból
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT) Hungary felkéri a kormányt, hogy a Széchenyi program támogassa a közúti közlekedési szolgáltató kis- és középvállalkozások korszerű gépjármű-beruházásait is - határozott az érdekképviselet közgyűlése szombaton Budapesten.
