3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A hat kelet-közép-európai kormányfőt nem véletlenül invitálta csütörtök esti vacsorára az Európai Bizottság elnöke: az összejövetel hátterében a közös uniós energiapolitikáról a 27 tagállam között régóta folyó vita áll, a frontvonal keleti és nyugati tagországok között húzódik - írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung.

Mint a müncheni újság emlékeztet, a nyugati EU-tagállamok évekkel ezelőtt ígéretet tettek az új tagoknak arra, hogy szorosabb kapcsolatot hoznak létre utóbbiak és a meglévő energiahálózatok (áram, földgáz, kőolaj) között. Ezáltal lehetne csökkenteni a keletiek függőségét az orosz szállításoktól. A szavakat azonban máig nem követték tettek: a nagy európai konszernek nem érdekeltek a keleti államokban történő beruházásokban, utóbbiaknak pedig nincs sem pénzük, sem politikai hatalmuk saját vezeték építésére vagy szerződések kötésére.

A magyar EU-elnökség támogatja a keleti EU-tagok azon tervét, hogy Lengyelországtól Horvátországig húzódó észak-déli energiafolyosót hozzanak létre; ez nagyfeszültségű távvezetéket és földgáz-csővezetéket jelentene. Az utóbbi a magyar tervekben Nabucco plus néven szerepel. A lengyelországi Swinoujsciében már épül egy cseppfolyós földgázt (LNG) szállító tartályhajókat fogadó terminál, míg a csővezeték másik végét a horvátországi Rovinj kikötőjébe tervezik.

A gond ott van - írta a Süddeutsche Zeitung -, hogy Európa már három földgázvezeték tervét is dédelgeti: Északi Áramlat, Déli Áramlat, Nabucco. Szakemberek már azt is erősen kétlik, hogy csakugyan szükség van-e mind a háromra. A keleti tagállamok által szorgalmazott Nabucco plus tehát már a negyedik lenne a sorban. Ráadásul a finanszírozás kérdése sem megoldott. Az új tagállamok azt akarják, hogy a negyedik projekt elsősorban európai alapokból valósuljon meg.

E követelésükkel azonban magukra maradtak - mutat rá a német újság. A berlini kormány kezdettől fogva azt a nézetet képviseli, hogy az energetikai beruházásokat elsősorban magánvállalatok finanszírozzák. Európa 12 legnagyobb energetikai konszernje viszont csöppnyi készséget sem árult el egy észak-déli vezeték építésére - és nem csupán anyagi okokból. "Egy ilyen lépéssel saját piaci hatalmukat korlátoznák" - árulta el a lapnak egy magas rangú EU-diplomata. A meglévő európai csővezetékek túlnyomórészt kelet-nyugati irányban haladnak. Egy új, észak-déli vezeték "alaposan összekavarná" a létező struktúrákat - tette hozzá az illető.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke viszont értésre adta, hogy kész uniós alapokból pénzt biztosítani a keleti tagállamok terveihez. A csütörtöki esti vacsorán a hat kormányfővel közösen egyfajta akciótervet akar kidolgozni; ennek birtokában azután a másnapi energetikai EU-csúcson stratégiai horderejű politikai impulzust adhatnának az észak-déli folyosó létesítésének.

Günther Oettinger energetikai EU-biztos vezetésével már csütörtökön megalakul az a munkacsoport, amely kiegészíti az akciótervet konkrét nyomvonal-tervekkel és költségvonzatokkal. Legkésőbb júniusban pedig eldől majd, hogy az EU beváltja-e korábban hangoztatott szolidaritási ígéreteit, és nyújt-e pénzügyi támogatást a projekt megvalósításához.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!