Forrás: Világgazdaság
Magyarországon a fejlett államok többségével ellentétben az elmúlt másfél évtizedben jelentősen csökkent az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb összehasonlításából. A magyar kincstár adóbevételeinek összetétele szintén jócskán eltér az OECD-ben szokásostól.
Tavaly mintegy 7 százalékponttal alacsonyabb volt a hazai kincstár adóbevételeinek a bruttó hazai termékhez viszonyított összege, mint 1985-ben. Az előzetes adatok szerint 2000-ben a magyar GDP 38,7 százalékára rúgtak az adó- és járulékbevételek, ami nem csak a nyolcvanas évekhez, hanem az 1995-ben regisztrált 42,4 százalékos szinthez képest is jelentős csökkenés.
Az OECD-ben eközben folyamatosan emelkedik az adóbevételek súlya. Az 1985 és 1999 közötti időszakban összesen 3,5 százalékpontos emelkedést mértek. Magyarországon azonban egyelőre az ellentétes irányú folyamatok dacára is magasabb ezen bevételek jelentősége a szervezet egészében regisztráltnál. Más a helyzet, ha az Európai Unióval hasonlítjuk össze az itthoni állapotot: a tizenötökben tavaly immár 41,6 százalékot tett ki a mutatószám, Magyarországon csupán 39,2-et. Ez is jelzi, hogy az OECD amerikai és ázsiai tagországaiban jóval alacsonyabb az állami redisztribúció szintje, mint az "öreg kontinensen".
Az OECD-hez csatlakozott többi kelet-közép-európai államban a magyarországihoz hasonló irányú folyamatok játszódtak le. A legalacsonyabb, 35-36 százalék közötti eredményeket Lengyelország és Szlovákia érte el. A párizsi székhelyű szervezet elemzői szerint a GDP-arányos adószint növekedését - legalábbis rövid távon - elsősorban a gazdasági bővülés magyarázhatja. A hosszabb távú folyamatok magyarázata ennél összetettebb - vélekednek a közgazdászok. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy az adatsorok elsősorban valamely ország hosszabb távú folyamatai szempontjából tanulságosak: az államok közötti összehasonlítás lehetősége az eltérő intézményi-szabályozási keretek miatt korlátozottabb.
Magyarország nemcsak az adóbevételek szintjének alakulása, hanem ezek összetételének tekintetében sem számít átlagos OECD-országnak. Míg a szervezet egészében - és az e tekintetben nagyon hasonló képet mutató Európai Unióban - a befolyó összeg mintegy 35 százalékát a jövedelem- és nyereségadók teszik ki, Magyarországon ez a szám mindössze 23,2 százalék. Fordított a helyzet a társadalombiztosítási járulékok terén: e tétel a magyar kincstár számára egyharmados, az OECD-ben csupán egynegyedes súllyal esik latba. A fogyasztási adó súlya Magyarországon 40, a szervezet egészében 30 százalék.
A jövedelemadók a kelet-közép-európai térség egészében a magyarországihoz hasonló - tehát az átlagosnál jóval kisebb - arányban szerepelnek. A társadalombiztosítási járulékok terén nem ilyen egyértelmű a helyzet: Csehország és Szlovákia jó 40-43 százalékos értékkel "magaslik" a mezőny fölé, Lengyelország azonban a nyugati szinthez áll közelebb. A fogyasztási adók magas aránya tekintetében Magyarország regionális összehasonlításban is kiemelkedik; magasabb mértéket a 30 tagország közül egyedül Izlandon regisztráltak (45,8 százalék).
Az adóbevételek összetételét elemezve a szakértők megállapítják: az EU-tagállamok általában a tengerentúliaknál nagyobb szerepet adnak a fogyasztási adóknak és a társadalombiztosítási járulékoknak, az Egyesült Államokban ezzel szemben a jövedelemadók súlya jelentősebb.
