A GVH még 2005. szeptember 22-én állapította meg, hogy 2001-ben és 2002-ben az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) által kiírt egyes közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsítottak. Az út- és hídépítő cégek megállapodtak, hogy adott pályázatot melyik cég szerzi meg, illetve hogy esetenként a nyertesek alvállalkozóként, mely másik vállalkozást vonják be a munkálatokba. A kiszabott bírságok összege több mint 1,3 milliárd forint volt.
A bírság kiszámításának alapja a vállalkozások által fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által a 2001., illetve a 2002. évben kiírt pályázatokból elért összes bevétel volt. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd forint volt.
Az ilyen típusú kartell az Európai Unió versenyjogi gyakorlata szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, s árfelhajtó hatású. A GVH a bírság kiszabása során tekintettel volt arra, hogy a jogsértés közpénzek felhasználását érintette, így annak hatása fokozottan sértette a társadalmi érdekeket.
A bíróság szerint is kartelleztek az útépítők
Újabb kartellügyben nyert pert első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A Fővárosi Bíróság 2007. október 31-én elutasította a vidéki útépítések során kartellező vállalkozások keresetét, amelyben a versenyhatóság döntésének megsemmisítését kérték. Az ügyben érintett 14 vállalkozást még 2005 szeptemberében marasztalta el a GVH kartellezésért, ami miatt összesen 1,313 milliárd forint bírságot kellett fizetniük.
