A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölte: az NGM a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92 ezer forintra, valamint a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI kérdésére rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő. Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség.
Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára. (mfor.hu szerk: A 2012-re tervezett adó- és járulékfizetési kötelezettségek miatt az idei 78 ezres és a 2012-re javasolt 92 ezres minimálbér nettó értéke nagyon közel van egymáshoz, ugyannakor a munkaadónak az idei 100 ezer forint után jövőre már 120 ezer forintjába fog kerülni havonta egy minimálbéres alkalmazott bére.)
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez - vagyis összegezve a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait - számításaik szerint a minimálbért 92520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108000 forint közelébe kellene felemelni 2012-ben. (mfor.hu szerk: Az MSZOSZ számításai egybevának az mfor.hu kalkulátora által is kiszámítható eredményekkel)
Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.
Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Kifejtette: az eddigiek alapján - említette a "bérkommandó" intézményét - arra lehetett számítani, hogy a munkáltatóra hárul ez a bizonyítási teher. Hozzáfűzte: ez az eljárás sok kérdést felvet, ezért várják a további részleteket.
A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez "csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre". Hozzáfűzte: még itt is további részletek szükségesek, egyelőre csak annyit tudni, hogy az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű" lesz ez a hozzájárulás. Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e - sorolta a nyitott kérdéseket. Elmondta, hogy számításaik szerint ennek nem a 202 ezer, hanem a 210 ezer forint felett keresőkre kellene vonatkoznia. Pataky Péter hangsúlyozta: összességében "rendben van", hogy valahogyan kompenzálják az adójóváírás kivezetését, de ennek technikája a keddi bejelentés alapján bizonytalan, a részletekről mielőbb tárgyalni kell az érdekeltekkel.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a minimálbéresek a minimálbér 92 ezer forintra való emelésével valamivel kevesebbet fognak hazavinni, mint az idén, ez a mérték ugyanis nem tartja szinten a nettó keresetüket. Az 5 százalékos béremelési ajánlásnál 170 ezer forint bruttó keresetig ugyancsak kevesebbet kapnak a munkavállalók, míg 170 ezer és 213 ezer forint között "helyben járás van" - tette hozzá.
A 202 ezer forint felett fizetendő átmeneti hozzájárulás az Autonómok elnöke szerint azt jelenti, hogy "a kormány burkoltan beismeri a progresszivitás szükségességét". Továbbá, amiről nem beszélnek: a munkavállalók az áfaemelés és a bejelentett infláció miatt kevesebbet tudnak majd vásárolni a fizetésükért. A munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékpontos emelése miatt pedig még a családosok is rosszabbul járnak - fűzte hozzá. A bejelentett intézkedések gyakorlatilag bérstopként működnek, a bérek vásárlóértéke csökkenni fog - mutatott rá.
Az Autonómok elnöke a tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: nem a szakszervezetekkel, hanem két konföderációval a hat közül, s nem a munkáltatókkal, hanem két munkáltatói szervezettel tárgyalt a kormány, ami ellentmond minden hazai és európai normának. "Az Autonómok szakszervezete érdemi, teljes háromoldalú tárgyalásokat követel továbbra is, mert a két konföderáció nem kapott felhatalmazást a közel négymillió munkavállalótól" - mondta Borsik János.
MTI
